időjárás -4°C Aranka 2023. február 8.
logo
Minden bizonnyal megtalálták Erdély legrégebbi tető- és födémszerkezetét

Hétszáz éves mestergerenda

Magyar Nemzet
2022.11.25. 14:43 2022.11.25. 15:08
Hétszáz éves mestergerenda

A Teleki László Alapítvány sajtótájékoztatón mutatta be az erdélyi Magyarvista református templomában fellelt különleges művészettörténeti leletet. A födémszerkezet mellett a templom falait díszítő gótikus festmények ugyancsak figyelemreméltóak.

A Kolozsvártól 14 kilométerre fekvő kalotaszegi település, Magyarvista (románul Vistea) református templomában, amely Erdély és a Kalotaszeg egyik legismertebb középkori műemléke, újabb, művészettörténeti szenzációnak számító leletek kerültek elő. A templomban a budapesti Teleki László Alapítvány végeztetett dendrokronológiai vizsgálatokat. A kutatás alapján megállapítható, hogy a magyarvistai templomhajó egykori famennyezete és tetőszerkezete, valamint az azokat alátámasztó oszlop és mestergerenda 1330-ban épült, ezzel – mai tudásunk szerint – Erdély máig fennmaradt legrégibb tető-, illetve födémszerkezete.
 

A felfedezés a templom rendkívül értékes falképeinek kutatásában is új eredményeket hozhat.

 


A csütörtök délutáni sajtóeseményen Perényi Lóránt, az Építési és Beruházási Minisztérium építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkára elmondta, a magyar kormány fontosnak tartja határon túli épített örökségünk védelmét, ahogyan a határon túli magyar műemlékek védelmére létrehozott Rómer Flóris-tervet is, melyet, tette hozzá, a továbbiakban is folytatni szeretnének. Kovács Gergely művészettörténész széles kontextusba helyezte a magyarvistai templomot és a templom falképeit, amelyek a meglehetősen ritka, de azért a Kárpát-medencében sokfelé fellelhető gótikus falképek közé tartoznak. Felházi Zoltán magyarvistai lelkipásztor és felesége bemutatták a települést, illetve a templomot használó gyülekezetet, Csók Zsolt régész pedig elmondta: 2013-as kutatásaik során egy rotunda került elő a vistai templomban; átfogó, a templom belsejét érintő kutatásokra lenne szükség, hogy megtudjuk, milyen épület állhatott itt a mostani elődjeként. 
 

Itt érdemes elmondani, hogy a kőből rakott, egyhajós, négyzetes szentélyű magyarvistai református templom román kori nyugati kapuzata alapján a XIII. század végén épülhetett. A templom gazdag festett fa berendezésének kiemelkedő darabjai az átalakított, késő gótikus papi szék, a hajó fölötti kazettás mennyezet, melyet faoszlop által tartott mestergerenda támaszt, a padok, a déli és a nyugati bejáratok ajtószárnyai, a szószék és a szószékkorona. Az épület mellett XVIII. századi harangláb emelkedik, legrégebbi harangja Mátyás-kori, 1487-es.

Kiss Lóránt restaurátor a falképkutatás eredményeit ismertette. Beszámolójából kiderült, hogy a templom falképei stilisztikailag egy Erdélyben jól ismert stíluskörhöz igazodnak, melynek közismert példája a gelencei Szent László-legenda, de számos más helyszínen is megjelenik: Csíkszentimre, Homoródkarácsonyfalva, Felvinc, Boroskrakkó, Szék, Ördöngösfüzes stb. A látványos stíluskört egyes kutatók italo-bizantinnak nevezik, de elterjedtsége miatt helyesebb egy itáliai hagyományokat használó, közép-európai gótikus tendenciáról beszélni.

A kutatások során újabb freskók és régészeti leletek is előkerültek  Fotó: Kiss Gábor


E csoport falképeinek pontos keltezése problematikus (volt), mivel sem történeti adat, sem évszámos felirat vagy más jellegű információ nem állt rendelkezésre egyik épület vonatkozásában sem, így az 1310-es évektől az 1340-es évekig terjedt a szakirodalomban az emlékek datálása. Emiatt volt különleges fontossága annak a restaurátori megfigyelésnek, hogy a falkép vakolata érintkezik a mennyezetel és azon keresztül a tetőt is támasztó mestergerendával. A faelemek kivágását ugyanis dendrokronológiai elemzéssel ideális esetben éves (sőt évszakos) pontossággal keltezni lehet. A Teleki László Alapítvány támogatásával ez az igen fontos vizsgálat is megvalósult, melyből kiderült, hogy a szerkezet egyik pontosan keltezhető fáját 1329–1330 telén vágták ki, így a szerkezet megépítésére már 1330-ban sor kerülhetett, tehát a falképek ennél nem lehetnek korábbiak.

Erdély máig fennmaradt legrégibb tető-, illetve födémszerkezete Fotó: Kiss Gábor


Tóth Boglárka dendrokronológus pedig a faszerkezet korának meghatározásáról beszélt. Elmondta, hogy a vizsgálatokat 2022 őszén a csíkszeredai Anno Domini Dendrolab csapata végezte el a templomban kutató falkép-restaurátorok és művészettörténész kezdeményezésére. A vizsgálat és az azt követő laboratóriumi elemzés során bebizonyosodott, hogy a templomhajóban hosszában, középen futó mestergerenda és az azt alátámasztó faragott oszlop XIV. századi, mégpedig az 1320–30-as évek fordulójáról származik. A kő oromfalakba beépített korabeli gerendák, valamint a mai, XVII. század közepi tetőszerkezet egyes elemeinek évgyűrűvizsgálata arra is rámutatott, hogy maga a templomhajó és korábbi tetőszerkezete is ebben az időben épült. Ez esetben évre pontos a keltezés, az egykori tetőszerkezethez 1329–1330 telén kivágott tölgyfát használtak.
 

Tölgyfából készült, 1330-ból származó mestergerenda és tartóoszlop Fotó: Kiss Gábor

 

A magyarvistai faszerkezet abból a szempontból is különleges, hogy mestergerendával és oszloppal alátámasztott födém megoldásának egyetlen további példája ismert eddig Erdélyben, aminek kora egyelőre ismeretlen. A különleges leletegyüttes az erdélyi művelődéstörténet értékes támpontja lehet. 

 

Borítókép: Felházi Zoltán magyarvistai lelkipásztor és felesége (Fotó: YouTube)

 

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.