A magyar farsangi hagyományok közül sok a mai napig él

A hagyományok szerint vízkereszt ünnepével lezárul a karácsonyi időszak, és kezdetét veszi a farsang. Ilyenkor elbúcsúztatjuk a telet és köszöntjük a tavaszt, amelyhez számos népszokás és jellegzetes ételek is kapcsolódnak. A farsangi időszakban tartják a bálokat is, amiken a 2023-as farsang idején már korlátozások nélkül vehetnek részt a vendégek.

Mohács, 2020. február 20. Busó és sokác népviseletbe öltözött résztvevõk vonulnak a mohácsi busójárás elsõ napján, 2020. február 20-án. MTI/Sóki Tamás Fotó: Sóki Tamás

A manapság megrendezendő jogász, orvos, vagy pékbál hagyományai a két világháború közti időszakra nyúlnak vissza, bár Pesten és Budán már 150–200 évvel ezelőtt is tartottak országos hírű bálokat. Az első Operabált osztrák mintára 1886-ban rendezték meg Budapesten. A Covid-járvány idején ugyan a korlátozások miatt nem lehetett ilyen társas összejöveteleket tartani, a 2023-as farsangi időszakban azonban már újra lesznek hasonló mulatságok mint a horvát bál, vagy az Egri borok bálja.

Honnan erednek a farsangi népszokások?

A dramatikus játékok közül egész Európában ismert volt a Cibere vajda és Konc király harca, amelyben Cibere vajda a böjti, Koncz király pedig a húsos ételeket jelképezte. A hagyomány szerint a két szereplő vízkereszt napján és húshagyókedden küzdött meg egymással: először a hedonizmust jelképező Koncz király, majd a böjtölést jelző Cibere vajda nyerte a viadalt.

A farsangi ünnepkör vége magyar elnevezés szerint a farsang farka, vagyis a farsang utolsó három napja. Ilyenkor nemcsak nálunk, hanem szerte a világon tartanak jelmezes felvonulásokat, ilyen a velencei vagy a riói karnevál. Hazánkban a legismertebb, farsanghoz kötődő álarcos felvonulás a mohácsi busójárás, amit a XVIII. század végétől rendeznek meg a farsangi időszak utolsó vasárnapján. 

A farsangot ünneplik a székelyföldi Bölönben. A farsangi népszokások egyike a szalmabábégetés. Fotó: Kátai Edit

Mohács főterén ezen a napon máglyát gyújtanak, majd kedden egy újabb máglyán elégetnek és körültáncolnak egy telet jelképező koporsót, amivel búcsúznak a téltől és köszöntik a tavasz eljövetelét. 

A hagyomány eredetét egyébként többen magyarázzák a törökűzés legendájával, amely szerint az őslakos sokácok ijesztő álarcokba öltözve, zajkeltő eszközökkel éjszaka csónakokkal átkeltek a Dunán és elüldözték a törököket Mohácsról.

A bakkuszjárás felvidéki eredetű felvonulás volt, amit húshagyókedden tartottak. Ilyenkor a férfiak szamárbőrbe vagy női ruhába öltözködtek, és kezükben nyársat tartva táncolták végig a falut. Közben megtréfálták az utcán állókat, a lányokat megcsipdesték, bekormozták, a begyűjtött ennivalót pedig a kocsmában közösen fogyasztották el. Erdélyben a mai napig él az a szokás, hogy húshagyókedden egy zajos, jelmezes felvonulás után elégetnek egy szalmabábút, ami a telet jelképezi.

 

Hogyan köthető a szalagos fánk és a torkos csütörtök a farsangi időszakhoz?

A farsangi időszakban korábban is sok húsételt, kocsonyát és káposztát fogyasztottak, a farsang legjellegzetesebb édessége pedig a fánk volt, amit a mai napig sok háziasszony készít. 

A legismertebb és talán legkedveltebb farsangi fánk a szalagos, de van még csöröge-, forgács- és rózsafánk is. A magyar népszokás szerint a hamvazószerda előtti napon, vagyis húshagyókedden kellett elfogyasztani az utolsó húsételeket, majd a háziasszonyok az edényeket a szokásosnál is alaposabban mosták el, hogy hús- vagy zsír semmiképpen ne kerüljön a nagyböjti ételekbe. A katolikus hagyományokat tartó országokban ma is hamvazószerda előtt tartják a torkos csütörtököt.

Borítókép: Mohácsi busójárás. Busó és sokác népviseletbe öltözött résztvevők vonulnak a mohácsi busójárás első napján (Fotó: MTI/Sóki Tamás)