Kétszáz éve, 1823. január elsején született Petőfi Sándor. Kiskőrösön, az evangélikus templomban őrzik az eredeti anyakönyvet, melyben Petrovics Sándorként jegyezték be költőnk születését. A templomtól karnyújtásnyira áll a nádfedeles szülői ház, ahol a bölcsője ringott; a ház ma emlékmúzeum. Az óévbúcsúztató és az újév egyaránt Petőfi Sándorról szólt Kiskőrösön. A lánglelkű poéta kultuszát őrző kiskőrösiek programjairól, az emlékév néhány országos megemlékezéséről és Petőfivel kapcsolatos alkotásról szól összeállításunk.
Minden év szilveszteréjszakáján a kiskőrösi templomban meggyőződhetünk saját szemünkkel is az anyakönyvi bejegyzésről. Ezekben a napokban a költő tiszteletére sereglenek össze az ország minden tájáról, hogy együtt ünnepeljenek a Petőfi-szülőház és -emlékmúzeum által szervezett programokon. Kiskőrösön 2002 óta hagyomány, hogy a Petőfi Sándorral egy napon, január elsején Magyarországon született gyerekek Petőfi-kötetet kapnak ajándékba egyéves korukban. Idén az ünnepre való tekintettel sorszámozott, névre szóló, emléklappal ellátott könyvet kaptak a gyerekek.
Péntek délután vette kezdetét a kiskőrösi Petőfi-szilveszter programsorozat. Mint honlapjukon írják, a nap fénypontja a kiskőrösi Szilveszter Társulat ünnepi előadása volt a művelődési központban. A társulat A helység kalapácsa című komikus eposzt adta elő. A produkcióban a Szivárvány Néptáncegyüttes és a Kóbor Zengő Együttes is közreműködött. A rendhagyó nyitójelenet után, amelyben a Petőfit megszemélyesítő Bánföldi Szilárd színművész is szerepet kapott, egy fergeteges, zenés-táncos, humorral gazdagon tűzdelt előadást láthattak a nézők, a szünetben pedig az elmúlt évek előadásainak képeiből készült tárlatot is megtekinthették. A darabot Supka Éva rendezte. Január 7-én, szombaton este 18 órakor ismét műsorra tűzik az előadást. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat szervezésében, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának közreműködésével júniustól egészen decemberig 15 alkalommal eredhettek Petőfi nyomába a túrázás szerelmesei. A térítésmentes túrák helyszíneinek kiválasztásánál elsődleges szempont volt olyan területeket keresni, amelynek környékén egykor Petőfi Sándor is járt, járhatott. A költő verseit is segítségül hívták, hogy a korabeli táj értékeit összevethessék a táj jelenlegi állapotával. Így egyfajta értéktár készült a séták során.
Szeptember elsején vette kezdetét a 2022–2023-as Petőfi Sándor-emlékév a költő születésének 200. évfordulója alkalmából. A kormány kilencmilliárd forinttal támogatja a bicentenáriumi programokat, a vidéki múzeumokat, valamint az irodalmi emlékházak és emlékhelyek fejlesztését. A fővárosi Petőfi Irodalmi Múzeum útjára indította a Petőfi-buszt, amely vándorkiállításként keres fel több mint kétszáz települést itthon és a határokon túl, most januártól pedig új, állandó tárlattal várja a látogatókat.
– Petőfi sorsa és életpályája magába sűríti mindazt, amit a reformkorban az anyanyelvi kultúra megszületése, érvényesülése, a modern magyar nemzet kialakulása, kulturális intézményeink megerősödése jelentett – fogalmazott korábban Demeter Szilárd. Elmondta, hogy a bicentenáriumon megmutathatják, micsoda értéket képvisel a Kárpát-medencében található több száz magyar múzeum közgyűjteménye, emellett lehetőség lesz a reformkorhoz köthető irodalmi emlékházak és emlékhelyek megújítására is.
Meg kell említenünk a Most vagy soha! című film születését, mely az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb filmes vállalkozása. A Lóth Balázs rendezésében, Rákay Philip írói, produceri közreműködésével készülő film forgatása áprilisban kezdődött és nyolcvan napig tartott. Néhány érdekesség: több mint hatezer korhű kosztümöt használtak a felvételek során, sőt a főszereplők ruháiból 4-5 darabot is varrattak a nagyobb igénybevétel miatt és a történet fordulataiból fakadóan.
A számtalan korabeli hintó, lovas kocsi, cégér, vásári bódé mellett olyan különleges kellékeket is használtak a forgatáson, mint egy 1840-es évekbeli, ritkaságszámba menő nyomdagép vagy egy speciális kialakítású forgótáras pisztoly, ami rendkívül modern fegyvernek számított a forradalom idején. A rendező nyilatkozta korábban, hogy felemelő pillanat volt azokon a helyszíneken forgatni, ahol egykor a forradalmi események zajlottak. A budai Várban Táncsics börtönénél, a Nemzeti Múzeumnál, illetve újrateremteni a korszak miliőjét olyan helyszínek rekonstruálásával, mint a Kincsem Parkban létrehozott Landerer nyomda vagy a fóti díszletvárosban kialakított Pilvax kávéház. Jelenleg az utómunkálatok folynak, a filmet 2024 márciusában láthatja a közönség.
Borítókép: jelenet a Most vagy soha! című filmből (Fotó: Filmintézet/Most vagy soha Produkció)
