Évszázadok üzenete

A szájhagyomány szerint a Bodrogzug területén tündérek éltek egykor, könnycseppjeikből jött létre a Bodrog folyó, amely most az ártéren hatalmas tengerré duzzadva fogadja a Bodrogkeresztúrra érkezőket. A gyönyörű fekvésű községet a Tokaji Történelmi Borvidék huszonhat településével együtt 2002-ben az UNESCO felvette a világörökségek listájára kultúrtáj kategóriában. Bodrogkeresztúr turisztikai attraktivitásának fejlesztését állította fókuszba az a GINOP-projekt, melynek zárását sajtótájékoztató keretében tartották a napokban a település faluházában.

A mostani községháza épülete valamikor a Hohenlohe hercegeké volt, amelyet a település vezetése 1929-ben vásárolt meg. A kincsestárban egy fogdáról is olvashatunk.

A hagyomány úgy tartja, hogy a Dereszla-domb onnan kapta a nevét, hogy itt húzták deresre az engedetlen jobbágyokat.

Nem csak ilyen jellegű gondok miatt kellett egykor a településnek fogdát fenntartania. A Bodrogzug kiváló lehetőséget kínált a környék betyárjainak, hogy elbújjanak a hatóságok elől, ezért indokolt volt, hogy Bodrogkeresztúrnak is legyen saját börtöne. A település lakosai azonban nemcsak a rablóktól féltek, hanem a falu boszorkányaitól is, akik rontást hoztak a háziakra vagy éppen elapasztották a tehenek tejét.

A több mint 1,6 milliárd forint ­összértékű projektet lezáró sajtóprogramon Rozgonyi István polgármester és Wáberer György kormánybiztos, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács elnöke mutatta be a projektet és a kapcsolódó további fejlesztéseket, Nagy Júlia, az Innotime Hungary Kft. ügyvezetője pedig a program hosszú távú hatásairól beszélt. Rozgonyi István polgármester ismertette a fejlesztések eredményeit, a turisztikai sikereket.

Wáberer György kiemelte, hogy a Miskolc és Szerencs közötti gyorsforgalmi út átadása óta sokkal gyorsabban megközelíthető a település.

Néhány éve a település főutcáját még légkábelek csúfították el, amelyek a térség madaraira folyamatos veszélyt jelentettek, a Bodrog közelsége miatt Bodrogkeresztúr ugyanis a gólyák népszerű élőhelye. Pár éve emiatt pusztult el Bodrogkeresztúr egyik szimbóluma, Fülöp, a gólya is, aki télen-nyáron hűséges maradt a településhez. Azóta a közvilágítási oszlopokat kicserélték, energiatakarékos lámpatesteket szereltek fel, a légvezetékeket pedig földkábelekkel váltották ki, ami környezetvédelem miatt is fontos. A gólyafészkek azonban mindenki örömére megmaradtak.

Felújították a római katolikus templomot, tematikus borsétányt alakítottak ki a korábban elhanyagolt pincesorból, zenepavilont építettek. A Hét vezér parknál közvetlen, kiépített kapcsolat jött létre a Bodrog-parttal, ahol „lapátos” megállóhely készült egy úszó stéggel és az élővilágot ismertető információs táblával. A megnövekedett vendégforgalom kiszolgálására bővült a parkolókapacitás is, negyven új parkolóhely létesült. Új kilátópontot is kialakítottak, amely az érintetlen természetbe nyújt bepillantást. Kívülről megújult a 230 éves református templom, megszépült a templomkert és a parókiaudvar, amelyek kulturális és egyházi célú eseményeknek és programoknak biztosítanak majd helyszínt.

A paplak különlegessége, hogy az épület padlása évtizedek óta két fokozottan védett denevérfaj nyári szálláshelye, több mint kétezer csonkafülű és nagy patkósdenevér talál itt menedéket a nyári hónapokban.

A projektgazda három elektromos kisbuszt szerzett be, amelyekkel a vendégek környezettudatos módon fedezhetik fel a település, illetve a szűkebb térség legizgalmasabb látványosságait.

Bodrogkeresztúr most már minden évszakban várja az ide látogatókat. Azokat az érdeklődőket, akik kedvelik a vízitúrákat, akik szívesen fedezik fel a Bodrogzug csodáit, illetve azokat, akiket az évszázadok üzenete vonz e gazdag történelmi múltú vidékre.

Borítókép: A Hét vezér park (Fotó: Simonné Halász Rita)