– Kicsit ünnepe is lehet a magyar népzenei lelkületnek, összekötődni Petőfi Sándornak ezzel a csodálatos versével – kezdte ismertetését Joó Lajos. – Valaki azt írta, hogy merészség Petőfi Sándor ikonikus verse, a Nemzeti dal újbóli zenei megfogalmazásához látni Tolcsvay László csodás rockzenei megzenésítése és feldolgozása után. Van, aki azt mondta, meghallva a dalunk megszületésének hírét, hogy már megvan a Nemzeti dal zenéje, minek másik. Ezek valós felvetések, valós gondolatok, mert Tolcsvay László munkája kiállásos, gerinces, nagyszerű zene, amely több évtizede számos kiemelkedő szólistával, előadókkal bemutatva, az ünneplő emberek által az előadókkal közösen, átélten énekelve emelkedett érett, jelentős és elismert alkotássá – mondta a zeneszerző, majd folytatta: – Hívott viszont a vers a magyar népzenei, hazai ízek felé is, azt gondoltam, hogy jó lesz, ha a vers az itteni lélekhez a zenével is kicsit hazatérhet – emelte ki Joó Lajos.

A népzenei ízzel megformált Nemzeti dal
Elmondta, hogy sokan és örömmel hozták létre ezt a megszólalást, és nagyon hálás minden résztvevőnek. – Arra törekedtünk, hogy egyenes tartással és egyben lelkesültséggel, az öröm megéneklésével a magunk együttes felvállalását, azonosulását segítse ez a zene is a maga módján. Bízom abban, hogy szerethető lehet az általunk közösen, népzenei ízzel megformált Nemzeti dal, a bemutatott felvétel összes energiájával, erősségével és persze hiányosságával együtt is – fejtette ki Joó Lajos. Elmondta, hogy úgy érzik, ez a zene és az előadás is méltó lehet a vershez és az ünnephez is. A más műfajú, nívós, többek között rockzenei megformálás mellett is megállhatja a helyét kiállásával, dallamával, előadásával, együtt énekelhetőségével és a Nemzeti dal ilyen formában is teheti a dolgát, segítheti az ünnep lelkületét, az együvé tartozást a Kárpát-medencében és túl.
Hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak
Egy érdekes felvetést is megosztott velünk Joó Lajos: – Köztudott, hogy szokás az utolsó versszak dramatizáltabb verselőadásában, vagy énekelt változatainál a lelassulás, és szomorúvá válik az előadás a „Hol sírjaink domborulnak / Unokáink leborulnak” sornál. Átérezhetjük ugyanakkor azt is, hogy ez a versszak egybefogva a harmadik-negyedik sorával, a büszkeséget, a hálát, az életerőt és a magunk és utódaink összeforrását kívánja és jövendöli. Eleink tisztelete nem szomorúság, hiszen mi vagyunk egyben ők is: „És áldó imádság mellett / Mondják el szent neveinket”. Lehet ezt így is, ha egybefogva a négy sort nem szomorúan, hanem örömmel énekeljük? Mi a felvételen férfiak és nők fennhangon énekeljük ezt a versszakot is, így azt hiszem, talán érthető, miért – mondta Joó Lajos, majd hozzátette: a mellékelt kompozíció a szobámban van, hátterében egy olyan festmény látható, amelynek címe: Petőfi a táborban. Talán többünk szobáját is díszítették ilyen képek, ahová gyermekkorunkban ezerszer rápillantottunk. A hazafias képeknek, mint a zenének üzenete lehet, hogy aztán a szívünkben, lelkünkben, szellemünkben is együtt visszhangozzanak.