Huszárvágta a Dunakeszi viadalon

Amikor vasárnap délelőtt megérkeztünk az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett Dunakeszi viadal színhelyére, a Katonadombra, éppen a Himnusz hangjai csendültek fel. A nagy réten, a lelátó előtt álltak felsorakozva lóháton a huszárok, a nézőtéren pedig a nagyrészt családokból álló közönség, akik közül sokan énekelték is nemzeti imánkat. Aztán hamarosan ágyúdörgéstől, csatakiáltásoktól, lódobogástól volt hangos a Katonadomb, ahol a tizedik alkalommal megrendezett Dunakeszi viadalon nemcsak a huszárok, hanem a gyerekek is csatáztak.

Fotó: Selmeczi Tamás

A huszárok már előző héten ellátogattak a dunakeszi iskolákba, hogy tíz év fölötti gyerekeket toborozzanak a Dunakeszi viadal gyalogsági csatajelenetéhez. Már több éve hagyomány, hogy a kreatív Dunakeszi Diófa Nagycsaládos Egyesület tagjai heteken át dolgoznak a gyerekek harci jelentekben viselt fejfedőin és további nemzeti színű kiegészítőket is készítenek. Dióssi Csaba polgármester köszöntője után elkezdődött a program.

A Dunakeszi viadal egyik emlékezetes pillanata. Fotó: Selmeczi Tamás

Katonai hagyományőrzők a Dunakeszi viadalon

A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség környékbeli egyesületei voltak a csatajáték szereplői, a magyar oldalt a Váci Huszár és Nemzetőr Bandérium huszárjai, nemzetőrei és tüzérei, a nagyigmándi Hamary Dániel nemzetőrcsapat, az ellenséget pedig a veresegyházi katonai hagyományőrzők, a váci tüzérek, valamint a mogyoródi Sándor-huszárok jelenítették meg.

A katonai hagyományőrzők csatajátéka alatt Babucs Zoltán hadtörténész, a Magyarságkutató Intézet vezető kutatója osztott meg részleteket a 175 évvel ezelőtt megalakult honvédseregről. 

Babucs Zoltántól megtudtuk: – Igaz, 1849-ben Dunakeszin nem volt ütközet, ám Vácott és Pest északi végén, Palotán igen – mondta a hadtörténész, hozzátéve: történelmi érdekesség, hogy 1849. április 9-én Pest-Budáról három, császári sorgyalogossal megrakott gőzhajó indult el Vác felé, s Dunakeszinél a VII. hadtest egyik hatfontos ütege észrevette e manővert. Hatala Péter tizedes egy jól irányzott lövéssel eltalálta az egyik gőzhajó lapátkerekét, mire az irányíthatatlanná vált, így a gőzhajók visszafordultak Pest felé.

Honleányok és huszárok

A hadtörténész a közönségnek beszélt arról is, hogy koszorús költőnk, Petőfi Sándor hadilábon állt a katonai regulákkal, többször összerúgta a port a Hadügyminisztériummal és két ízben leköszönt tiszti rangjáról. Említette, hogy sok fiatal honleány szolgált a honvédek között, mint például Lebs­tück Mária. Megtudhattuk, hogy Kossuth hívó szavára 1848 őszén felkerekedtek a Csehországban és Galíciában állomásozó magyar huszárok, hogy a haza megsegítésére siessenek. Érdekességként említette, hogy a szabadságharc során a magyar és a császári oldalon is ugyanazon dob- és trombitajeleket használták, s megszokásból a magyar oldalon a császári ármádiából átkerült magyar kiegészítésű sorgyalogosokat és huszárokat is német nyelven kommandírozták. A honvédsereg tisztjeinek többsége 1848 előtt a császári hadseregben szolgált és az ott szerzett tudásukat jól kamatoztatta a honvédsereg.

– A kezdeti vereségek, megpróbáltatások egybekovácsolták az 1848 májusától szervezett honvédsereget – fogalmazott Babucs Zoltán –, és 1849 áprilisában, ahogy az egyik márciusi ifjú, Degré Alajos huszárkapitányt mondta: „A világ nyolcadik csodája elkövetkezett; az a sereg, mely három hónap előtt tanulatlan, fegyvertelen s félig mezítlábos volt, most szembe mert szállni Európa egyik legtekintélyesebb, legtanultabb s legfegyelmezettebb hadseregével. Bámulatos erély, oroszlánbátorság, vasakarat s hallatlan lelkesedés szülte azon eredményt, hogy rövid idő alatt a honvéd név bejárta a világot, s a magyar fegyvereknek dicsőséget aratott” – idézte a hadtörténész. Kiemelte, hogy a magyar alkotmány védelmére kelt honvédsereg valódi tömeghadsereg volt, hiszen nemcsak lelkes önkéntesekből, de toborzottakból és sorozottakból állt. Szemtelenül fiatal volt nemcsak a honvédsereg tisztikara, hanem annak legénységi állománya is.

A hagyományőrző lovasbemutató után a hölgylovasok is bemutatkoztak, majd megkezdődött az 1848-as csatajelenet. Azután a gyerekek is beálltak a csatába, és papírkardjaikkal harcolva kivették részüket a viadalból.

Borítókép: Felvonulás a harctérre a Dunakeszi viadalon (Fotó: Selmeczi Tamás)