A huszárok már előző héten ellátogattak a dunakeszi iskolákba, hogy tíz év fölötti gyerekeket toborozzanak a Dunakeszi viadal gyalogsági csatajelenetéhez. Már több éve hagyomány, hogy a kreatív Dunakeszi Diófa Nagycsaládos Egyesület tagjai heteken át dolgoznak a gyerekek harci jelentekben viselt fejfedőin és további nemzeti színű kiegészítőket is készítenek. Dióssi Csaba polgármester köszöntője után elkezdődött a program.
Katonai hagyományőrzők a Dunakeszi viadalon
A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség környékbeli egyesületei voltak a csatajáték szereplői, a magyar oldalt a Váci Huszár és Nemzetőr Bandérium huszárjai, nemzetőrei és tüzérei, a nagyigmándi Hamary Dániel nemzetőrcsapat, az ellenséget pedig a veresegyházi katonai hagyományőrzők, a váci tüzérek, valamint a mogyoródi Sándor-huszárok jelenítették meg.
A katonai hagyományőrzők csatajátéka alatt Babucs Zoltán hadtörténész, a Magyarságkutató Intézet vezető kutatója osztott meg részleteket a 175 évvel ezelőtt megalakult honvédseregről.
Babucs Zoltántól megtudtuk: – Igaz, 1849-ben Dunakeszin nem volt ütközet, ám Vácott és Pest északi végén, Palotán igen – mondta a hadtörténész, hozzátéve: történelmi érdekesség, hogy 1849. április 9-én Pest-Budáról három, császári sorgyalogossal megrakott gőzhajó indult el Vác felé, s Dunakeszinél a VII. hadtest egyik hatfontos ütege észrevette e manővert. Hatala Péter tizedes egy jól irányzott lövéssel eltalálta az egyik gőzhajó lapátkerekét, mire az irányíthatatlanná vált, így a gőzhajók visszafordultak Pest felé.
Honleányok és huszárok
A hadtörténész a közönségnek beszélt arról is, hogy koszorús költőnk, Petőfi Sándor hadilábon állt a katonai regulákkal, többször összerúgta a port a Hadügyminisztériummal és két ízben leköszönt tiszti rangjáról. Említette, hogy sok fiatal honleány szolgált a honvédek között, mint például Lebstück Mária. Megtudhattuk, hogy Kossuth hívó szavára 1848 őszén felkerekedtek a Csehországban és Galíciában állomásozó magyar huszárok, hogy a haza megsegítésére siessenek. Érdekességként említette, hogy a szabadságharc során a magyar és a császári oldalon is ugyanazon dob- és trombitajeleket használták, s megszokásból a magyar oldalon a császári ármádiából átkerült magyar kiegészítésű sorgyalogosokat és huszárokat is német nyelven kommandírozták. A honvédsereg tisztjeinek többsége 1848 előtt a császári hadseregben szolgált és az ott szerzett tudásukat jól kamatoztatta a honvédsereg.