A közelmúltban kezdte meg az MCC és az Osiris Kiadó az Europica Varietas sorozat kiadását, melynek első három kötetét hétfő este mutatták be. Robert Schuman Európáért, Jean Monnet Emlékiratok és Oscar Halecki Európa millenniuma című munkái kapcsán Osztovits András arra hívta föl a figyelmet, hogy a szövetség nevében is megjelenő „európai” kifejezést sem az alapítók, sem az azóta felbukkant vezetők nem merték definiálni. Máig nem tisztázott, mint jelent, ha valaki vagy valami európai. Amiből sajnos az is következik, hogy viszonylag egyszerű, praktikus kérdésekre is nehéz felelni: Törökország például európai vagy sem…
Talán ezért van az – vette át a szót Navracsics Tibor –, hogy noha az alapítók egyértelműen kereszténydemokrata szellemiségben gondolkodtak, az unió életre hívása során mindig a pragmatikus megoldásokat keresték és kerülték az ideológiai vitákat. Miközben a német–francia együttműködés gazdasági lehetőségeit keresték, úgy gondolták, hogy Európa keresztény hagyománya meg tudja majd teremteni a szükséges szellemi egységet az együttműködők között. A miniszter azonban azt is hozzátette, hogy a kulturális egység azóta sem vált tapinthatóvá, miközben az unió egy sor gyakorlati kérdést remekül old meg.
Hasonló problémákkal küzd a szervezet a demokrácia kérdését illetően. Demokráciáról ugyanis csak akkor beszélhetünk – szögezte le Navracsics Tibor –, ha létezik olyan politikai közösség, amelyre fel lehetne építeni a demokratikus közéletet. Azaz – mutatott rá – ha nincs európai nép, nem lehet demokráciáról sem beszélni. A nyilvánvaló problémát azzal próbálják áthidalni az európai intézmények, hogy meglehetősen bizonytalan kritériumok alapján számon kérjék a tagállamok demokratikus berendezkedését.
Osztovits András hozzátette, Jean Monnet emlékirataiban ezzel kapcsolatban is kifejti véleményét: úgy fogalmaz az EU megalapításáról írva, fölmerült ugyan, de elvetették az európai parlament létrehozásának ötletét. Nem látták értelmét annak, hogy a politikai vitákat megkettőzzék.
Ugyanakkor ma már az európai közbeszéd is megváltozott – hívta föl a figyelmet a változó kulturális közegre a miniszter. Olyan összeurópai témákat vitat meg az európai sajtó, illetve az európai politika, mint például a migráció kérdése, a klímapolitika problémája vagy – éppen Magyarország kapcsán – a demokratikus berendezkedés keretrendszere.
Ezek a viták – mutatott rá Navracsics Tibor – végre most nem arról szólnak, hogy mekkora legyen az uborka szabványos görbülete, hanem a bőrünkre mennek. Ezek a viták alapjai lehetnek egy egységesülő közéletnek, ezekben a vitákban formát ölthetnek európai szintű politikai közösségek, azaz létre jöhet valami, ami egységesebb demokrácia irányába viszi a szövetséget.
Mindez persze azt is jelenti, hogy jelenünkben éppen egy réteggel bonyolultabbá válik az európai politika. Okosabban kell eljárnunk, amikor érvényesíteni akarjuk érdekeinket.
Ebben az érdekérvényesítésben is segítségünkre lehet a most megkezdett Europica Varietas sorozat, amelynek várható kötetei nemcsak azt mutatják majd meg, hogyan alakult ki a szervezet, de azt is feltárják, milyen szellemi, kulturális áramlatok vezettek az unió létrehozásához, s milyen elgondolások alakították a szövetség jelenét. Ez a tudás egyfelől azt mutatja meg – hangsúlyozta Navracsics Tibor –, hogy az európai egység a keresztény szellemiségből sarjadt ki, másfelől azt – tette hozzá Osztovits András –, milyen erősen jelen van az antik, humanista hagyomány a mai Európát alakító szellemi áramlatok mélyén.
Borítókép: az MCC Europica Varietas sorozat könyvbemutatója alkalmával az átalakuló Európáról beszélgetett Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter és Osztovits András egyetemi tanár (Fotó: Teknős Miklós)
