A közelmúltban kezdte meg az MCC és az Osiris Kiadó az Europica Varietas sorozat kiadását, melynek első három kötetét hétfő este mutatták be. Robert Schuman Európáért, Jean Monnet Emlékiratok és Oscar Halecki Európa millenniuma című munkái kapcsán Osztovits András arra hívta föl a figyelmet, hogy a szövetség nevében is megjelenő „európai” kifejezést sem az alapítók, sem az azóta felbukkant vezetők nem merték definiálni. Máig nem tisztázott, mint jelent, ha valaki vagy valami európai. Amiből sajnos az is következik, hogy viszonylag egyszerű, praktikus kérdésekre is nehéz felelni: Törökország például európai vagy sem…
Talán ezért van az – vette át a szót Navracsics Tibor –, hogy noha az alapítók egyértelműen kereszténydemokrata szellemiségben gondolkodtak, az unió életre hívása során mindig a pragmatikus megoldásokat keresték és kerülték az ideológiai vitákat. Miközben a német–francia együttműködés gazdasági lehetőségeit keresték, úgy gondolták, hogy Európa keresztény hagyománya meg tudja majd teremteni a szükséges szellemi egységet az együttműködők között. A miniszter azonban azt is hozzátette, hogy a kulturális egység azóta sem vált tapinthatóvá, miközben az unió egy sor gyakorlati kérdést remekül old meg.
Hasonló problémákkal küzd a szervezet a demokrácia kérdését illetően. Demokráciáról ugyanis csak akkor beszélhetünk – szögezte le Navracsics Tibor –, ha létezik olyan politikai közösség, amelyre fel lehetne építeni a demokratikus közéletet. Azaz – mutatott rá – ha nincs európai nép, nem lehet demokráciáról sem beszélni. A nyilvánvaló problémát azzal próbálják áthidalni az európai intézmények, hogy meglehetősen bizonytalan kritériumok alapján számon kérjék a tagállamok demokratikus berendezkedését.
Osztovits András hozzátette, Jean Monnet emlékirataiban ezzel kapcsolatban is kifejti véleményét: úgy fogalmaz az EU megalapításáról írva, fölmerült ugyan, de elvetették az európai parlament létrehozásának ötletét. Nem látták értelmét annak, hogy a politikai vitákat megkettőzzék.
