– Később, az énekórák alkalmával jöttem rá, hogy milyen sok jazzstandardet ismertem, mert világslágerek voltak – így Szőke Nikoletta, aki ekkortájt ismerte fel, hogy mindig is élt benne a műfaj iráni vonzalom, tudniillik amikor gyerekkorában otthon énekelt, minduntalan megváltoztatta a slágerek dallamát, mondhatni improvizált.
– Zavart, ha egyformán adtam elő többször egymás után egy dalt – emlékezett.
A kis Szőke Nikolettát muzsika vette körül otthon, hiszen édesapja cimbalomművész.
Első általánosban az énektanárának annyira megtetszett a hangja, hogy kézen fogta és körbevitte a tantermeken, s mindenkinek bemutatta, milyen szépen énekel.
Így kezdődött, ám másként folytatódott, amennyiben 18 éves koráig mással foglalkozott, mígnem rádöbbent: énekesnő akar lenni.
Bikfalvy Júliához – aki sokak mellett Rost Andrea énektanára volt – járt négy esztendeig a klasszikus énektechnika – helyes testtartás, levegővétel, levegőbeosztás – elsajátítása végett. A jazzbe későbbi férje, Barcza-Horváth József nagybőgős, basszusgitáros vitte bele.
– Szó szerint együtt jött a jazz és a szerelem – mosolygott az énekesnő.
Bőgős szerelme mutatta be Winand Gábor énekes-klarinétos-fuvolista-zongoristának, aki Szőke Nikoletta mestere lett az Etűd Zeneművészeti Szakközépiskolában. A műfaj történetét, kiemelkedő alakjait férje ismertette meg vele. Olyan alaposan, hogy jóval később a Filharmónia Magyarország szervezte, Balázs Elemérrel közösen tartott ifjúsági jazztörténeti előadás-sorozatával a legkülönbözőbb helyzetben lévő települések iskoláiban járt. Úgy tapasztalta, mindenütt rendkívül fogékonyak a műfajra a gyerekek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!