A Corvina-könyvtárat, amely Itálián kívül a legkorábbi gyűjtemény volt a maga nemében, 2006-ban az UNESCO a Memory of the World részének nyilvánította. A tekintélyes elismerés lendületet adott a hajdani könyvtár kutatásának, illetve napirendre vette a Corvina-könyvtár virtuális újraegyesítését. Az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) e törekvés szellemében hozta létre a Corvina-honlapot (Corvina.hu), ahol az összes fennmaradt kódexet egy helyen kívánja közzétenni. Húsz évvel ezelőtt indult meg a fennmaradt és a világ könyvtáraiban szétszórva őrzött kódexek szisztematikus, részletes újrafeldolgozása, ami azóta már rendkívül sok új eredményt hozott.
A bemutatón kiderült, hogy Corvina-könyvtár virtuális újraegyesítése 2022 tavaszán vett igazi lendületet, amikor az OSZK tizennégy ország negyvennégy gyűjteményét kereste meg azzal, hogy digitalizálja corvináit, illetve engedélyezze a nemzeti könyvtár számára a már digitalizált corvinái közzétételét. A gyűjtemények többségétől pozitív válasz érkezett, többen ráadásul ingyen bocsátották rendelkezésünkre a digitális kódexmásolatokat.
A projektbemutató sajtótájékoztatón Vincze Máté, a közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár arra hívta föl a figyelmet, hogy a látszattal szemben korántsem egyszerű feladat a virtuális anyag összegyűjtése. Sok intézmény tart attól, hogy kölcsönadja értékes köteteit a Széchényi Könyvtárnak, más bibliotékák hallani sem akarnak arról, hogy idegen honlapon jelenjen meg a náluk őrzött kötet, de szerencsére nagyon sokan készségesen együttműködnek a magyar nemzeti könyvtárral.
A helyettes államtitkár hozzátette:
Ha ez a vagyon egyesül, nemcsak egy különleges virtuális könyvtár jön létre, de egyúttal olyan kutatási központ is születik, amelyet mindenki tud majd használni, aki a reneszánsszal foglalkozik.
Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója elmondta, hogy a Corvina-könyvtárnak csak a töredéke maradt fenn. – Magyarországon pontosnak ítélhető becslések szerint ötvenezer kódex lehetett a középkor végén, s Mátyás király könyvtárában közelítőleg kétezer kötet állt a polcokon. Ennek közelítőleg tíz százaléka vészelte át az elmúlt évszázadokat.
A főigazgató elmondta azt is, hogy a Mátyás halála után keletkezett dokumentumokban jól nyomon követhető a könyvtár lassú pusztulása. A Mohács utáni időszakban jelennek meg az olyan levelek, utalások, történetírói megjegyzések, melyek a nevezetes gyűjtemény fogyatkozását, végül elvesztését siratják. Aztán a XVI–XVII. században megjelenik a rekonstrukció igénye. Egyre több szerző veti föl a hajdani gyűjtemény újraalkotásának gondolatát, s amikor 1802-ben Széchényi Ferenc a nemzetnek adományozza a könyvtárát, a kortársak úgy köszöntik a gyűjteményt, mint a reneszánsz nagy király könyvtárának újjászületését.
Ez a hagyomány ma is szellemi erőtere, immateriális habarcsa ennek a gyűjteménynek
– jelentette ki a könyvtár vezetője, utalva arra a különlegesen erős szándékra, amellyel a világ könyvtáraiban szétszóródott corvinák összegyűjtésére törekszik az intézmény.
