A Corvina-könyvtárat, amely Itálián kívül a legkorábbi gyűjtemény volt a maga nemében, 2006-ban az UNESCO a Memory of the World részének nyilvánította. A tekintélyes elismerés lendületet adott a hajdani könyvtár kutatásának, illetve napirendre vette a Corvina-könyvtár virtuális újraegyesítését. Az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) e törekvés szellemében hozta létre a Corvina-honlapot (Corvina.hu), ahol az összes fennmaradt kódexet egy helyen kívánja közzétenni. Húsz évvel ezelőtt indult meg a fennmaradt és a világ könyvtáraiban szétszórva őrzött kódexek szisztematikus, részletes újrafeldolgozása, ami azóta már rendkívül sok új eredményt hozott.
A bemutatón kiderült, hogy Corvina-könyvtár virtuális újraegyesítése 2022 tavaszán vett igazi lendületet, amikor az OSZK tizennégy ország negyvennégy gyűjteményét kereste meg azzal, hogy digitalizálja corvináit, illetve engedélyezze a nemzeti könyvtár számára a már digitalizált corvinái közzétételét. A gyűjtemények többségétől pozitív válasz érkezett, többen ráadásul ingyen bocsátották rendelkezésünkre a digitális kódexmásolatokat.
A projektbemutató sajtótájékoztatón Vincze Máté, a közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár arra hívta föl a figyelmet, hogy a látszattal szemben korántsem egyszerű feladat a virtuális anyag összegyűjtése. Sok intézmény tart attól, hogy kölcsönadja értékes köteteit a Széchényi Könyvtárnak, más bibliotékák hallani sem akarnak arról, hogy idegen honlapon jelenjen meg a náluk őrzött kötet, de szerencsére nagyon sokan készségesen együttműködnek a magyar nemzeti könyvtárral.
A helyettes államtitkár hozzátette:
Ha ez a vagyon egyesül, nemcsak egy különleges virtuális könyvtár jön létre, de egyúttal olyan kutatási központ is születik, amelyet mindenki tud majd használni, aki a reneszánsszal foglalkozik.
Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója elmondta, hogy a Corvina-könyvtárnak csak a töredéke maradt fenn. – Magyarországon pontosnak ítélhető becslések szerint ötvenezer kódex lehetett a középkor végén, s Mátyás király könyvtárában közelítőleg kétezer kötet állt a polcokon. Ennek közelítőleg tíz százaléka vészelte át az elmúlt évszázadokat.
A főigazgató elmondta azt is, hogy a Mátyás halála után keletkezett dokumentumokban jól nyomon követhető a könyvtár lassú pusztulása. A Mohács utáni időszakban jelennek meg az olyan levelek, utalások, történetírói megjegyzések, melyek a nevezetes gyűjtemény fogyatkozását, végül elvesztését siratják. Aztán a XVI–XVII. században megjelenik a rekonstrukció igénye. Egyre több szerző veti föl a hajdani gyűjtemény újraalkotásának gondolatát, s amikor 1802-ben Széchényi Ferenc a nemzetnek adományozza a könyvtárát, a kortársak úgy köszöntik a gyűjteményt, mint a reneszánsz nagy király könyvtárának újjászületését.
Ez a hagyomány ma is szellemi erőtere, immateriális habarcsa ennek a gyűjteménynek
– jelentette ki a könyvtár vezetője, utalva arra a különlegesen erős szándékra, amellyel a világ könyvtáraiban szétszóródott corvinák összegyűjtésére törekszik az intézmény.
Az egykori Corvina-könyvtár fennmaradt darabjai ‒ hozzávetőlegesen 220 corvina ‒ Európa és az Egyesült Államok könyvtáraiban, ötven gyűjteményben találhatók. Magyarországon öt közgyűjtemény 55 corvinát őriz, ebből 37-et az Országos Széchényi Könyvtár. Az OSZK-ban található corvinák mellett a másik négy magyarországi gyűjteményben őrzött 18 corvina teljes képállománya már a kezdetek óta elérhető a Corvina-honlapon, amelynek 2018-as elkészültekor a hazai gyűjtemények mellett a wolfenbütteli Herzog August Bibliothek is engedélyezte az ott őrzött kilenc corvina közzétételét.
Tavaly 37 új corvina digitális másolatával gyarapodott a felület, amelyek közül 11 firenzei és a nürnbergi kódex digitális másolata már kikerült a honlapra. Természetesen az idén is folytatódik a munka, amelynek eredményeképpen eddig 21 digitális kódexet rendelhetett meg az OSZK.
A felület érdekessége, mint azt Zsupán Edina, az ELKH–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport tagjának szakmai bemutatójából megtudhatták az érdeklődők, hogy a beszerzett digitális anyagot sokféleképpen indexálja és feldolgozza a könyvtár. Ennek köszönhetően a virtuális gyűjtemény nemcsak nézegethető, de különféle szempontok szerint leválogatható, illetve az egye tételek mellett igényes szakmai leírás is olvasható. A Bibliotheca Corvina Virtualis magyar és angol nyelven is elérhető, gondolva arra, hogy a rendkívüli kollekció nemcsak a hazai könyvbarátok, de a nemzetközi kutatók érdeklődésére is számot tarthat.
A könyvtár 2018–2019-es nagy sikerű, A Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításának katalógusa, Az ország díszére 2020-ban elnyerte az MTA Művészettörténeti Bizottsága legjobb művészettörténeti publikációnak járó, Opus mirabile elnevezésű díját többszerzős kategóriában. Ennek megnyitásával egy időben indult útjára a Bibliotheca Corvina Virtualis elnevezésű internetes szolgáltatás, amelynek célja – amint azt a címe is sugallja – Hunyadi Mátyás magyar király (1458–1490) uralkodói könyvtára, a Bibliotheca Corvina fennmaradt és azonosított köteteinek virtuális rekonstrukciója.
Borítókép: Zsupán Edina, Rózsa Dávid és Vincze Máté (A szerző felvétele)
