– Mi is volt pontosan az Onódy-ügy, a hatvanas évek sikeres vendéglátósának kirakatpere? Hogy találkozik ez az eset a népszerű színésznő, Bara Margit félreállításával?
– Onódy Lajost nem azért ítélték el, amit a vádban megfogalmaztak. Ő a hatvanas évek Magyarországának meghatározó alakja volt: ambiciózus ember, kiváló üzleti érzékkel, aki felismerte, hogy céljai megvalósításához politikai kapcsolatokat is ki kell építenie. A végsőkig kihasználta adódó lehetőségeit. A Bara Margittal való összevetést azonban nem éreztem a filmbe illőnek. A forgatás során világos volt, hogy az egyik legismertebb színésznőt ártatlanul belekeverték Onódy sztorijába. Ha a film ugyanezt ismételné, akkor csak erősítenénk a téves összekapcsolást. Onódy életútja meglehetősen fordulatos: egy ember, aki a negyvenes években volt fiatal, besorozzák, de elégeti a behívóját. Automatikusan belekeveredik egy ellenálló közegbe. Focistaként került a Ganz Villamossági Művekbe. Segédmunkásként kezdte, szakszervezeti vezetőkkel dolgozott, olyanokkal, akik később a politika élvonalába kerültek: Budapest polgármesterévé, miniszterekké. A háború alatt nemcsak, hogy magát kellett kimossa, hanem embereket mentett: zsidókat, kommunistákat, üldözötteket. Elfogta a Gestapo, halálra ítélték, de az utolsó pillanatban kiszabadult. Mindez még csak a fiatalkora. Az új hatalom nem feledkezett meg hősiességéről: az Extra Cukorka- és Csokoládégyár nagykereskedelmi vezetője lett, 1949-ben pedig az államosított büféket és presszókat üzemeltető Büfé Nemzeti Vállalat megszervezésével bízták meg, majd a Kádár-rendszerben a vendéglátás hazai atyja lett, 1964-es letartóztatásáig. Bilincsben viszik el a munkahelyéről.
Nagyszabású gazdasági bűncselekménnyel vádolják meg. Egy MSZMP központi bizottsági ülés megadta a politikai felhatalmazást az ítéletéhez. Az egyik kollégám felkutatta a jegyzőkönyvet is: az Onódy-ügy az időszerű belpolitikai kérdések napirendjén volt, pártvezetők, miniszterek, vezérőrnagy szólalnak meg benne.
Ennek ismeretében jött az ötlet, hogy ez az ülés legyen a szervező ereje a filmnek, olyan térben és időben behatárolt történés, amiből vissza tudunk ugrani a fiatalkorának a fontos eseményeire, karrierjének kezdetére és a bukására. Kirakatperben végül elítélik, a hét és fél évből négy és felet ül le a szegedi Csillagbörtönben. 1988-ban, pár hónappal a rendszerváltás előtt, újra jelentkezik a pártba, amely elítélte. A KB-ülésen pedig kirajzolódik egy diktatórikus rendszer működési mechanizmusa és azok a nagyon erős karakterek, akik az akkori politika főszereplői voltak.