Michael Douglas filmjeit bemutató sorozatunkban elérkeztünk a harmadik helyezett mozihoz. Ezúttal egy ikonikus, nagy klasszikusra kerül a sor, egy vérbeli thrillerre. Az ötödik és a negyedik helyezést elért két alkotás is krimi, thriller műfajú volt, de a mai alkotásunk mégis más, mint az előző hetekben tárgyalt filmek. Az évek során vérbeli klasszikussá vált, számos jelenetét előszeretettel idézik, szereplői pedig örökre beírták magukat a filmtörténelembe. A bronzérmes filmünk az Elemi ösztön (Basic Instinct).
3. Elemi ösztön (1992)
A filmet 1992-ben mutatták be, rendezője egy igazi botrányhős, a holland származású Paul Verhoeven, aki a filmjeiben előszeretettel használ erős képeket, az erőszak és a szexualitás számos filmjében jelen van. Olyan filmek fűződnek a nevéhez, mint a Hús és vér (Flesh+Blood, 1985) Rutger Hauer és Jennifer Jason Leigh főszereplésével, a cyberpunk akciófilm, a Robotzsaru (Robocop, 1987), a világhírű sci-fi író, Philip K. Dick novellájából készült Total Recall – Az emlékmás (1990) Arnold Schwarzenegger főszereplésével vagy a Showgirls, 1995-ből, ahol az Elemi ösztönhöz hasonlóan Joe Esterhas írta a forgatókönyvet. A magyar származású forgatókönyvíró, Joe Esterhas olyan remek filmeknek írta a szkriptjét, mint a Flashdance (1983), a Kicsorbult tőr (Jagged Edge, 1985) Glenn Close remek emlékezetes alakításával, a Hiába futsz (Nowhere to Run, 1993) vagy a Sliver című erotikus thriller Sharon Stone, William Baldwin és Tom Berenger főszereplésével.
Szóval tapasztalt volt a csapat, amely az Elemi ösztönt készítette. A színészek kiválasztása is elsőrangúan sikerült, Michael Douglas nyomozószerepben mindig telitalálat, főként, ha a forgatás helyszíne San Francisco, ahol már korábban is bizonyított a San Francisco utcáin című sorozat ifjú nyomozójaként, Karl Malden oldalán. Sharon Stone pedig egy igazi szexbombaként robbant be a köztudatba ezzel a filmmel. Tulajdonképpen itt indult be a karrierje, ezután a szerep után lett A osztályú színésznő. Pedig azt talán kevesen tudják róla, hogy már az 1980-as Woody Allen-filmben, a Csillagporos emlékekben (Stardust Memories) is játszott, igaz, csak epizódszerepben.
Az elemi ösztön egy vérbeli thriller, hatalmas izgalmakkal és hangsúlyos szexualitással. Már a film megjelenése előtt hevesen tiltakoztak a melegek jogait védő szervezetek, mivel a filmben Stone egy biszexuális, antiszociális nőt játszik. De a túlzott erőszak képi megjelenítése is kiverte a biztosítékot a jogvédőknél.
A botrányok ellenére, vagy talán éppen azért, az 1990-es évek egyik legsikeresebb amerikai filmje lett.
A mozi Nick Curran (Michael Douglas) San Franciscó-i nyomozó történetét meséli el, aki viharos kapcsolatban él Beth Garnerrel (Jeanne Tripplehorn). Curran egy gazdag, kiöregedett rocksztár – Johnny Boz – halála ügyében nyomoz, akit szexuális aktus közben brutálisan leszúrtak. Az egyetlen nyom a dúsgazdag és manipulatív regényírónő, Catherine Tramell (Sharon Stone), akit együtt láttak az áldozattal halála éjszakáján – olvasható a film Wikipédia-oldalán a rövid leírásban. Valóban ez a sztori alapja, de a szálak tovább bonyolódnak, Esterhas remek forgatókönyve nem engedi el egyetlen pillanatra sem a nézőt, magába szippant a történet. A nagyon jól adagolt szexjelenetek is hozzáadnak a történethez, nem cél nélküliek. Az első pillanattól kezdve lehet tudni, hogy a nyomozó és az írónő, azaz Douglas és Stone között ki fog alakulni egy kapcsolat, mert forr köztük a levegő. Ragyogó színészi alakítások teszik még élvezetesebbé a filmet. Douglas, Stone és Tripplehorn is szenzációsan játszik. De be kell vallani, hogy Sharon Stone ebben a hűvös, de mégis vad, rejtélyes díva szerepben mindenkit lejátszik a vászonról. Az egész film alatt az az ember érzése, hogy Michael Douglas pontosan tudja, érzi, hogy ez Stone filmje, ezért tudatosan a háttérbe vonul a közös jeleneteikben, természetesen úgy, hogy így is remekül hozza a megbabonázott nyomozó figuráját. Sharon Stone a filmben nyújtott alakításáért megkapta az MTV Movie Award legjobb női főszereplőnek járó díját.
Az Elemi ösztönről két mozzanat mindenkinek megmaradt, aki látta a filmet, az egyik a jégvágó, mint gyilkos szerszám, a másik pedig Sharon Stone klasszikussá vált keresztbe vetett lába és villantása a kihallgatószobában. Ezek mind tudatosan kitalált pillanatok, el is érték a céljukat.
