Az öt legjobb Michael Douglas-film – Tőzsdecápák + videó

Gordon Gekko végre meghozta a megérdemelt Oscar-díjat.

Forrás: Mafab.hu

A Michael Douglas filmjeit bemutató sorozatunkban elérkeztünk az ezüstérmes alkotáshoz. Nagy viták előzték meg ezt a döntést, ugyanis a végül második helyen végzett mozi esélyes volt az első pozícióra is, de végül egy hajszállal alulmaradt a végső győztes mögött. Az ezüstérmes film a Tőzsdecápák (Wall Street), Michael Douglas talán legikonikusabb alakítása, ami végül elhozta számára a várva várt, a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-szobrot is. Volt ugyan már produceri aranyszobra, a Száll a kakukk fészkére (One Flew Over the Cuckoo’s Nest) című filmért, de azért az igazi a színészeknek járó elismerés. Gordon Gekko figurája olyan, mintha Douglasra lett volna kitalálva. Zseniálisan alakította a gátlástalan, mindig hideg fejjel döntő üzletembert, teljesen megérdemelten hódította el a díjat. 

2. Tőzsdecápák (1987)

A filmet az ikonikus rendező, Oliver Stone készítette, akinek a nevéhez jobbnál jobb filmek fűződnek, úgymint A szakasz (Platoon, 1986), a Született július 4-én (Born on the Fourth of July, 1989), a The Doors (1991), a JFK – A nyitott dosszié (1991), a Született gyilkosok (Natural Born Killers, 1994), a Nixon (1995), a Halálkanyar ( U Turn, 1997), a Minden héten háború (Any Given Sunday, 1999) vagy a World Trade Center (2006). Oliver Stone a nyolcvanas években berobbant, igazi sztárrendező lett, A szakasz elemi erejű sikere trónra emelte. A Wall Streetről és a bankárok, brókerek világáról nagyon szeretett volna filmet készíteni, mert édesapja már egészen fiatalon befektetési bankárként dolgozott, és az 1929-es válság alatt veszítette el az állását. Meg is jeleníti ezt a kötődést, mert apjának dedikálja a filmet. 

A tőzsdecápák című film egyik kevésbé ismert plakátja. Forrás: Mafab.hu

A Tőzsdecápáknak nagyon nehéz dolga volt, mert erről a sajátos, kicsit misztikus, de az átlagember számára mindenképpen nehezen értelmezhető és ezáltal nehezen befogadható témáról közérthetően kellett beszélnie. Jelentem: sikerült. Az, hogy a filmnek ekkora sikere lett, a kiváló rendezésnek, a nagyszerű, fordulatos forgatókönyvnek és a páratlan színészi gárdának köszönhető. A mozi a Wall Street mindennapjaiba enged bepillantást. Belülről ismerhetjük meg ezt a vonzó, de ugyanakkor könyörtelen világot a fiatal, ambiciózus, feltörekvő New York-i tőzsdeügynök, Bud Fox (Charlie Sheen) személyes történetén keresztül. Bud nagyon szeretne gazdag lenni, nagyon sok pénzt keresni. Ezért mindent meg is tesz. Nagy nehezen bejut példaképéhez, Gordon Gekkóhoz (Michael Douglas), a bankvilág legsikeresebb, de talán a leggátlástalanabb üzletemberéhez, és a munkatársa lesz. Gekko kihasználja a fiatal srácot, ráveszi különböző üzleti stiklikre, törvénybe ütköző dolgokra.

Bud eleinte nem szívesen lép erre az útra, de a sok pénz elvakítja, és Gekko erős, szuggesztív személyisége magával ragadja. Bud apja, Carl Fox (Martin Sheen) pont az ellentéte Gekkónak, szakszervezeti vezető a Blue Star repülőgép-társaságnál, és a szívén viseli a dolgozók sorsát. Ez az ellenpólus nagyon jól van ábrázolva a filmben. Bud két tűz közé kerül: vagy a rendes, becsületes úton marad, de akkor nem lesz gazdag soha, vagy a Gekko által kínált gátlástalan, mindenkin átgázoló világot választja, ami rengeteg pénzt, mesés gazdagságot ígér. Nagyszerűen végigkövethető Bud színeváltozása, nagyon gyorsan átveszi Gekko fellengzős stílusát, megrészegíti a pénz. Ráadásul megismerkedik Gekko korábbi szeretőjével, a csodaszép Darien Taylorral (Derryl Hannah), akivel egymásba szeretnek. Majd mikor Bud rájön arra, hogy Gekko gátlástalanul átverte, és így az apja cége és a dolgozóinak az egzisztenciája is veszélybe kerül, ellene fordul, és ügyesen átveri a minden hájjal megkent tőzsdecápát, de így a barátnőjét is elveszíti. Fordulatokban gazdag, remek film a Tőzsdecápák. Rendkívül érzékletesen mutatja be ezt a világot. Érdemes felidézni Gordon Gekko egyik ikonikus monológját, ami talán az egész film kvintesszenciáját adja:

„Én semmit sem alkotok, birtoklok. Mi döntünk, kispajtás, a hírekről, a háborúról, békéről, éhínségről, egy gemkapocs áráról. Elvarázsoljuk a nyulat a kalapból, miközben a többiek szájtátva bámulnak. Nem vagy olyan naiv, hogy azt hidd demokráciában élünk, a szabadpiac diktál.”

Ezek a mondatok túllépnek a film határain, hiszen nagyon jól megmutatják a napjainkban, ha lehet, még erősebben jelenlévő problémát, hogy bizony a világban a nagytőke diktál. Hátborzongató ezeket a mondatokat hallani és értelmezni. Oliver Stone sok esetben szeret indokolatlanul Amerika lelkiismereteként megjelenni, de az dicséretes, hogy ezt a nyolcvanas években ki merte mondani. 

A szereplőgárda valami egészen fantasztikus. Remek ötlet volt az apa, fiú szerepben a Martin Sheen, Charlie Sheen páros. Elképesztően hitelesek úgy, ahogy Gordon Gekko szerepében Michael Douglas is, aki talán élete legjobbját hozza ebben a filmben, teljesen megérdemelte ezért az alakításáért az Oscar-szobrot. Oliver Stone elmondta, amikor a filmről kérdezték, hogy két fontos motívumot mindenképpen szeretett volna megjeleníteni, ötvözni a moziban. Az egyik Dosztojevszkij Bűn és bűnhődése, a másik pedig  F. Scott Fitzgerald A nagy Gatsby-jének milliője. 

Érdekesség a filmmel kapcsolatban, hogy Gordon Gekko szerepére a mozit készítő stúdió Warren Beatty-t akarta, Stone pedig Richard Gere-ben gondolkozott, Michael Douglas csak ezt követően került képbe. Milyen szerencse nekünk, nézőknek,hogy végül ő játszotta el ezt a szerepet! Illetve Oliver Stone állítólag megkérdezte Charlie Sheent, hogy kit szeretne inkább látna a filmbéli apja szerepében, Jack Lemmont vagy pedig az igazi édesapját, Martin Sheent, és végül nagyszerű döntés született, mert nagyon jó hatással volt egymásra a két színész..

Tőzsdecépák – A pénz nem alszik (2010)

A Tőzsdecápák az egyetlen Oliver Stone-film, amelynek készült folytatása. A Tőzsdecápák – A pénz nem alszik (Wall Street 2: Money Never Sleeps) című filmet 2010-ben mutatták be. Michael Douglas ismét Gordon Gekko bőrébe bújt, és annak ellenére, hogy a film nem aratott osztatlan sikert, ő ismét parádésan alakította a börtönből kiszabadult egykori nagymenő bankárt. Megítélésem szerint nem sikerült rosszul a folytatás sem, bár kétségtelen, hogy a klasszikusnak számító első rész nyomába sem ér. Azonban van pár érdekesség, amit érdemes a folytatásról elmondani, mert Oliver Stone zsenialitását tükrözi. Itt van mindjárt az a megoldás, hogy Chalie Sheen, azaz Bud Fox megjelenik egy rövidke epizódszerepben egy fogadáson. 

De ez a film volt az utolsó mozija, a Jó, a rossz és a csúf (The Good, the Bad and the Ugly) ikonikus szereplőjének, a Tuco Ramírezt alakító  Eli Wallach-nak, és erre az ikonikus szerepére mintegy utalásként a főszereplő Jacob Moore (Shia LaBeouf) telefonján a film zenéje a csengőhang. Jacob anyját Susan Sarandon alakítja, az ügyeletes rosszfiút, a gátlástalan pénzembert, Bretton Jamest pedig Josh Brolin személyesíti meg. Többek közt talán azért nem lett annyira sikeres a második rész, mert a vége túlzottan hollywoodira sikeredett. De érdemes megemlíteni érdekességképpen, hogy amikor Bretton James fogadja az irodájában Jacobot, az egyik polcon van egy kép, ahol a filmbeli üzletember kezet ráz Soros Györggyel. 

 

Mindent egybevetve a Tőzsdecápák első része a nyolcvanas évek ikonikus filmje, míg a második rész a korszakból adódóan sem tudott akkora karriert befutni. Nagyon jól mutatja a két korszak közötti különbséget az első részben szereplő gigantikus méretű, korabeli mobiltelefon, ami a második részben gegként jelenik meg, amikor Gordon Gekko szabadul a börtönből, és visszakapja a személyes tárgyait. Az évek során Gordon Gekko és Michael Douglas karaktere összeforrt, a színész talán legjobb alakítása ez a kettős megítélésű figura. Mindenesetre mini toplistánkon a második helye mindenképpen indokolt.

Idővonal: A tőzsdecápák című filmet 1987-ben mutatták be, abban az évben, amikor  a  Német Szövetségi Köztársaság parlamentje hivatalosan támogatta azt a javaslatot, amely az Európában telepített közepes hatótávolságú (INF) és a rövidebb hatótávolságú (SRINF) rakéták felszámolását irányozza elő. Egy háromnapos washingtoni csúcstalálkozó után Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet vezető ígéretet tett a hadászati fegyverek jelentős csökkentésére, és utasítja a genfi tárgyalókat, hogy fogalmazzanak meg egy megállapodást az 1972. évi ABM (SALT) megállapodással összhangban. A Nyugat-európai Unió külügy- és védelmi miniszterei elfogadták az Európai Biztonság Érdekeinek Platformját. A Magyar Demokrata Fórum (MDF) megalakult Lakitelken. Paskai Lászlót II. János Pál pápa esztergomi érsekké nevezte ki. Megszületett a Föld ötmilliárdodik lakója Zágrábban. (Wikipédia)

A következő héten a Michael Douglas filmjeit bemutató sorozatunkban már a győztessel érkezünk.

Borítókép: Gordon Gekko (Michael Douglas), Bud Fox (Charlie Sheen) és Darien Taylor (Derryl Hannah) a Tőzsdecápák című filmben (Forrás: Mafab.hu)