Megtalálni Krisztust a körülöttünk lévő zsongásban
– Itt vagyunk a bazilikánál, mindenhol turisták, zsongás és buli körülöttünk, de ezek között valahogy meg kellene találnunk Krisztust – mondta a Jézust megformáló Berettyán Nándor az előadás után a Magyar Nemzetnek, idézve a szövegkönyv
a zajban megtalálni Krisztust
kezdetű sorait.
A művész elmondta, hogy számára milyen megható volt, amikor a nyilvános főpróbán egy ázsiai család ült le a téren és figyelte a készülő előadást – Az, hogy egy muszlim család végignézte a főpróbát, számomra különleges élményt jelentett.
Ekkor jön rá az ember, hogy nem a különbözőségek ellenében, hanem azokkal együtt tudunk kapcsolódni egymáshoz.
Ezekkel a hidakkal, mint ami most az előadásban is megtestesült, közeledhetünk egymáshoz – fogalmazott.
Mintegy kétezer ember volt kíváncsi a Vidnyánszky Attila által rendezett előadásra, a Szent István Bazilika előtt és a nézőtér körül is sok százan álltak tegnap, amikor több állomása után Budapesten is szabadtéren játszottuk a Csíksomlyói passiót. A Krisztus utolsó napjait felidéző előadás apropója a pünkösd, a Szentlélek kiáradásának ünnepe volt.
Magyarország csaknem két hónapja a nemzetközi színházi élet központja, a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia programsorozata adott lehetőséget a nagyszabású produkciónak.
Külön ereje volt az előadásnak, hogy néhány héttel ezelőtt Ferenc pápával itt, a Szent István Bazilika előtti téren találkozott több ezer ember, és kivetítőn nézhették az egyházfő és a megszentelt életű személyek találkozóját. A budapesti előadásra sokan jöttek Székelyföldről olyan nézők is, akikre Csíksomlyón megrendítő erővel hatott az előadás.
Az anyai szeretet és Péter imája
– Nagyon megragadott rejtett részleteiben is az előadás:
ezt a sokrétűséget az időben történő ugrálásokat, párhuzamos egymásra épülő és visszaható eseményeket nem érteni kell, hanem érezni
– szólalt meg a nézők soraiból Szűcs László. – Nekem nem a végén, hanem közben volt az a katartikus élményem, amit egy előadástól általában várunk. Az ima és a felajánlás ragadott meg, amit Péter mondott valahol a darab kétharmadánál – mondta lapunknak a néző, aki ajándéknak élte meg, hogy megnézhette az előadást, már csak azért is, mert előzetesen nem regisztrált, mégis be tudott jutni rá.
A fiát elveszítő anya mélységes fájdalmának bemutatása, vergődése érintette meg Hajnal Bernadett háromgyermekes édesanyát. – Nagyon mély volt az a párbeszéd, amit Mária (Tóth Aguszta) és Jézus ismételnek arról, hogy mi fog történni az üldöztetés napjaiban a Megváltóval.
Az anyai szeretet mindent felülmúló energiája fakadt ki az asszonyból
és a tehetetlensége, hogy a fiát akkor is sajátjának tekinti, ha egyébként tudja, hogy az Isten fia. Fizikai valójában éli meg ezt a veszteséget – fogalmazott.
A passió 2018-ban talált haza Csíksomlyóra, akkor, bemutatása után egy évvel huszonötezer ember gyűlt össze, hogy megnézze a darabot. Az erdélyi megérkezésről Lukácsy György társszerzőként könyvet írt. – A Gondviselő jelenléte és az összefogás életre szóló élményt jelentett. Napokon keresztül esőfelhő ült felettünk, ami az előadás közben szép lassan megkerülte a Csíksomlyói nyerget. A Szent István Bazilika előtt külön ereje van ennek az előadásnak, úgy gondolom, hogy többször kellene szakrális tartalmú, nagy előadásokat vinni a legnagyobb templomunk elé – tette hozzá.
Csíksomlyón többen segíteni akartak a kereszthordozásban Berettyán Nándornak, erről az élményről már a színészt kérdeztük.
– A nézők között hoztam le hosszan a keresztet a nyeregben, egy méterre tőlük, akik jöttek hozzám, megérintettek, és megkérdezték, hogy segíthetnek-e a kereszthordozásban. Nagyon furcsa helyzet volt, mert egyszerre volt megható és zavarba ejtő a jelenlétük, hiszen nem utasíthattam vissza őket, de közben nem léphettem ki a szerepemből sem. Minden helyszín elsősorban a nézői erejével teremt maradandót. Budapesten, a főváros legnagyobb temploma előtt a krisztusi szeretetről beszélni nagyon különleges találkozás – mondta a színész. Hangos ovációt váltott ki pár nézőből a jelennek kiáltó krisztusi hang: a
Keresztények, segítsetek rajtam
a darab vége felé.
De nem ez volt az egyetlen mozzanata az előadásnak, ami a jelenben éberségre szólította a nézőt.
Vidnyánszky Attila rendezésén keresztül újra megélhetjük, milyen nagy szükség van ma az isteni szeretet erejében való összetartozásra.
A május 26-i, budapesti előadás egy új megérkezés erejével hatott.
Programok, rekordok, riportok a Kultúrnemzet színházi olimpiai gyűjtőoldalán! Kattintson IDE!
