Először fordul elő a magyar pavilon történetében, hogy egy országos múzeumot egy másik múzeum kiállítása mutat be – idézte fel a tárlat ünnepélyes megnyitóján Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár. Mint emlékeztetett, Bartók Béla művészetének alapja is az volt, hogy a komponista visszanyúlt a magyar zene gyökereihez, majd ebből alkotta meg műveit.
A magyar művészetnek azóta is ez a sikerreceptje: a múltra épül, ám mégis a jövőbe mutat
– hangsúlyozta.
Fabényi Júlia, a Ludwig Múzeum igazgatója, a velencei biennálé magyar pavilonjának nemzeti biztosa elmondta, hogy idén egy új és különleges küldetésű múzeumépület bemutatására vállalkozott a magyar kiállítás.
Mindezt több művészeti műfaj bevonásával teszi, hogy a látogató elemeire bontva is kapjon valamit abból, amit a Néprajzi Múzeum otthona funkciójában és esztétikailag megjelenít
– jegyezte meg.
Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója felidézte, hogy a velencei biennálé magyar pavilonja 1909-ben épült, a boldog békeidőkben, amikor Budapest és Magyarország az európai kultúra fősodrához tartozott. A második aranykor a 2010-es években jött el, amikor megfogant a Liget Budapest projekt ötlete – tette hozzá. Mint emlékeztetett, száz év szünet után írtak ki ismét nemzetközi tervpályázatokat Budapesten, azzal a céllal, hogy a Városligetet megújítsák.
Ennek egyik zászlóshajó projektje a Néprajzi Múzeum, Ferencz Marcel zseniális, fordított kaput formázó épülete, amely komoly, nemzetközi mezőnyben nyerte meg a tervpályázatot
– méltatta az épületet Gyorgyevics Benedek.
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az általa vezetett intézmény a hagyományos népi kultúra legnagyobb és legkomplexebb anyagát őrzi Magyarországon, de fennállása 150 éve alatt mostanáig nem rendelkezett saját igényei szerint tervezett épülettel. Egy múzeumi épület az érintett gyűjtemény intézményi koncepcióját is le kell képezze, jellemzője a kortárs kulturális kontextus és a találkozási hely jelleg. A többértelműség, a nyitottság és a kölcsönhatás, illetve a párbeszéd helyszíneinek megfogalmazása fontos sajátjai egy építészeti alkotásnak – fejtette ki.
A Néprajzi Múzeum épülete által inspirált projekt szereplése a velencei építészeti biennálén hangsúlyosan képviseli ezt a kitüntetett helyzetet és szerepet
– mondta el Kemecsi Lajos.
