Belzoni: kalandvágytól vonva, megszállottságtól űzve

Az olasz Walter Venturi idén másodjára látogatott el a Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválra, hogy – egy másik alkotása mellett – dedikálja a vásárlóknak az általa írott és rajzolt A Nagy Belzoni című kötetet. E mű nemcsak egy valós elemeket is tartalmazó életrajz és a klasszikusokat idéző kalandtörténet elegye, de remekül megírt és megrajzolt, drámai elemeket sem nélkülöző képregény is.

...és pulzusszám-növelően izgalmasak. A kép forrása: Anagram kiadó.

A Walter Venturi által írt és rajzolt képregény, A Nagy Belzoni – amely eredetileg 2013-ban látott napvilágot a piacvezető olasz képregénykiadónál, a Sergio Bonelli Editore-nál – egy valós személy élettörténetén alapul.

Giovanni Battista Belzoni 1778-ban látta meg a napvilágot, egy padovai borbély fiaként, és évtizedekkel később valóban beleírta a nevét az akkoriban formálódó egyiptológia történetébe: például ő szabadította ki a homokból Abu Szimbel nagytemplomát, ő tárta fel I. Széthi fáraó síremlékét – benne az uralkodó szarkofágjával –, és ő hatolt be első európai felfedezőként a gízai piramismezőn magasodó Hafré (más néven: Kephrén) piramisba.

A Hafré (más néven: Kephrén) piramis napjainkban. Előtérben a gízai szfinx. A kép forrása: Wikipedia.

Londonba visszatérve megrendezte az első egyiptológiai kiállítást Európában – amelynek részeként Széthi fáraó sírkamrájának méretarányosan kicsinyített rekonstrukcióját is elkészítette és a nagyközönség elé tárta –, és sikeres könyvet írt a fáraók történetéről.

Nem volt hivatásos régész, nem részesült akadémiai képzésben, és sosem lett a tudományos elit tagja. A maga erejéből lett a XIX. századi egyiptológia egyik úttörője: autodidakta módon tanult, ismereteit egyre gyarapítva, eszére, kitartására és leleményességére hagyatkozva. A feltárások során alkalmazott megoldásai – I. Széthi sírját például faltörő kossal nyitotta fel –, ma már elfogadhatatlanok, ám a maguk korában semmi sem tiltotta a használatukat.

Visszaemlékezései tanúsága szerint társadalmi helyzetével többé-kevésbé megelégedve hunyt el. Ám a Venturi általa alkotott Belzoni jelleme alapvetően más, mint történeti megfelelőjéé lehetett.

Walter Venturi dedikálja művét az idei (18.) Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon, a Dürer Kertben. A szerző felvétele.

A képregény központi alakja ugyanis elégedetlen, csalódott alak. „Egyedül vagyok, és mindenki gúnyt űz belőlem. Valóban ez az én sorsom?”, fakad a cselekmény egy pontján.

Ez a Belzoni már-már mániákusan vágyik az anyagiakban is mérhető sikerre, dicsőségre, és arra, hogy a nagyvilág elismerje őt. Ezért távolodik el a feleségétől, ezért összpontosít egyre inkább az ókori Egyiptom kincseinek feltárására. Az olvasó nem tud nem arra gondolni, hogy talán nem is a vagyont és a hírnevet keresi, hanem önmagát.

De a szerző felfogásban Belzoni nem pusztán állandó bizonyítási kényszertől hajtott felfedező, de tragikus hős is. Ahogy a Comicus.it internetes oldal cikke jellemzi: annyira megviseli az álmai és a valóság között mutatkozó ellentét, hogy szem elől téveszti az utóbbit. Vágya kínlódássá és gyötrelemmé alakul, amely végül mindent elpusztít körülötte.

A Nagy Belzoni borítója. A kép forrása: Anagram kiadó.

A Lospaziobianco.it internetes oldal recenzense néhány irodalmi párhuzammal egészíti ki mindezt: a hírnevet és gazdagságot hajszolja, és közben elhanyagolja a szerelmet, akárcsak Edgar Allan Poe Tamerlánja. A hozzá legközelebb állók árulják el, ahogy Dumas Edmond Dantes-ét a Monte Cristo grófja című regényében. Élete bukások és felemelkedések sorozata, bűntudat és megváltás, dicsőség és kétségbeesés elegye, mint Victor Hugo A nyomorultak című művének központi alakjaié…

A Nagy Belzoni végső soron egyfajta megszállottság kialakulásának és elhatalmasodásának története.

És Venturi nemcsak szövegben, de a képekkel is tökéletesen eléri a kívánt hatást: tiszta kontúrú, részletgazdag rajzain remekül látszanak az egyes alakok arckifejezései, megmutatkoznak a londoni, valamint a sivatagi környezet közötti ellentétek, érződik az ősi egyiptomi civilizáció maradványainak titokzatossága, fensége. A föld alatt játszódó jelenetek pedig klausztrofóbiásan nyomasztóak, ugyanakkor pulzusszám-növelően kápráztatóak…

Belzoni útja nem csak a térben, de egyéb tartományokban is messzire vezet. A kép forrása: Anagram kiadó.

És ahogy követjük a főszereplőt a térben és egyéb tartományokban egyaránt messzire vezető útján, az Indiana Jones-filmekből ismerős hangulat – George Lucas ugyanis részben Belzoni alakját vette alapul, amikor megalkotta a nyughatatlan régészprofesszor figuráját – fokozatosan komorul, hogy más műveket idéző atmoszférának adja át a helyét.

A folyón tett utazás Joseph Conrad: A sötétség mélyén című regényét, valamint a belőle készült Apokalipszis most!-ot juttathatja az olvasó eszébe, a mások által csak vágyálomnak, fantáziaképnek titulált Nagy Cél keresésének motívuma pedig a 2016-os Z – Az elveszett város című filmet.

Dokumentumfilm Giovanni Battista Belzoni életéről és felfedezéseiről (angol nyelven)

A Nagy Belzoni nemcsak egy valós elemeket is tartalmazó, ám összességében fiktív életrajz és egy, a klasszikusokra hajazó, nagyszabású kalandtörténet, de egy remekül megírt és megrajzolt, drámai elemeket sem nélkülöző képregény is. Aki tehát kedveli ezt az elegyet, semmiképp sem fog csalódni benne!

(Walter Venturi: A Nagy Belzoni. Anagram Kiadó, 2023, 265 oldal. Ára: 4500 forint.)

Borítókép: A Nagy Belzoni című képregény fedőlapjának részlete (Forrás: Anagram kiadó)