2025 tavaszára a milánói Scalába tervezik A rózsa neve című opera világpremierjét, melyet olasz és francia nyelven fognak bemutatni, az utóbbi változatot a párizsi Operaházban, a genovai operaházzal, a Teatro Carlo Felicével közös produkcióban. A pisai művész, Filidei, aki egyébként a harmadik operáját írja, mind otthonában, mind külföldön már számos alkalommal fellépett kortárs darabokkal, saját alkotásokkal, többek között César Franck, valamint Liszt Ferenc zongoraműveivel.
Filidei 2020-as alkotása, a Love Story is abszolút a kortárs zenei palettába illeszthető darab. Korábbi, Giordano Brunót bemutató operáját 2015-ben lehetett látni a portugáliai Portóban, az Árvíz című, regény alapú zeneművét pedig 2019-ben, a párizsi Opéra Comique-ban. Irodalmi vonatkozású művei közé tartozik még az Edgar Allan Poe A vörös halál álarca című novellájából írt oratórium 2021-ből.
Filidei készülő művében Baskerville-i Vilmos szerepében minden valószínűség szerint Lucas Meachem, az amerikai baritonénekes lesz látható, Vilmos tanítványát, Adsót pedig Kate Lindsay mezzoszoprán alakítja majd.
A rendező a Laurence Olivier-díjas Damiano Michieletto lesz. Dominique Meyer, a milánói Scala főigazgatója nyomatékosította, hogy a megrendelt opera nagyon jelentős mű lesz. A középkor és a reneszánsz eltérő világképét, a könyvek és a tudás hatalmát középpontba állító irodalmi mű számos kiadást megért, maga Eco is átdolgozta egy alkalommal, s mintegy negyvenhét nyelven olvasható ma is.
Filidei alapvetően abból indult ki, hogy ha Eco zeneszerző lett volna, milyen narratívát épített volna fel, valamint tekintetbe vette az Ecóval készített beszélgetésekkor emlegetett Mahler-szimfóniák hatását, melyek az olasz író-filozófus-nyelvészt inspirálták. Áriák és recitatívók váltják majd az operában egymást, melyek a gregorián dallamvilág változataiból erednek, de az alap a szimfonikus háttér lesz. Filidei, Umberto Ecóhoz hasonlóan, rajong az anyanyelvi szövegekért, valamint a szerkezet és a szimmetria is fontos számára.
A rózsa neve regény tizenegy részből áll össze, a bevezető jellegű fejezetek után egy hét napra osztott rendszerben gondolkodott a szerző. Az első három nap eseménysora az első felvonást jelképezi, a második négy nap pedig a másodikat. Ez a hét nap áll a rendelkezésére a főszereplőknek, Baskerville-i Vilmos ferences szerzetesnek és tanítványának, Melki Adsónak arra, hogy felderítsék az olasz Appenninekben található ódon apátságban történt rejtélyes gyilkosságok hátterét.
A bölcs, egyben kiváló humorú – számos kutató szerint Sherlock Holmes-ra emlékeztető – Vilmosnak a nyomozás mellett még egy pápai találkozót is el kell kezdenie szerveznie a ferencesekkel, ugyanitt.
Ami a három plusz négy napra elkülönített két felvonás kapcsán felmerült, a számok többjelentésű rendszere: a történet során Adsónak kódokat kell megfejtenie, hogy eljussanak a gyilkoshoz, ráadásul a kolostor könyvtára is egyfajta labirintusként működik.
Ez az írásszerkezeti háttér is hatott Francesco Filideire, ezért utalhatott arra, hogy a készülő nagyopera szerkezete egy rózsáéra fog bennünket emlékeztetni.
Ami azért is elgondolkodtató, mert a virágszirmok és a matematika kapcsolatát is felidézheti bennünk, hiszen például a vadrózsa öt szirma a Fibonacci-sor egyik számelemével azonos, és a zenében is megjelenhetnek a Fibonacci-számsor darabjai – így Bartók Bélánál is, aki ezeket Lendvai Ernő szerint gyakran alkalmazta, például a Brácsaverseny megírásakor. (A Fibonacci-számsorról azt kell tudnunk, hogy nulladik eleme 0, az első eleme 1, a további elemeket pedig az előző kettő összegeként kapjuk.)
Visszatérve Eco történetéhez, egyik emlékezetes megjegyzése a regényben így szól: „A könyvnek az a jó, ha olvassák. A könyv olyan jelekből áll, amelyek további jelekről szólnak, azok a jelek pedig a dolgokról beszélnek. Ha szem nem olvassa, a könyv jeleiből nem lesznek fogalmak, vagyis a könyv néma.” Ennek jegyében kíváncsian várjuk, hogy megvizsgáljuk majd, a kortárs zeneművészet egyik képviselője hogyan alakítja hangzó jelekké az emlékezetes irodalmi-filozófiai-történelmi regényt.
Borítókép: Francesco Filidei (Fotó: Europress/AFP)
