A rózsa neve regény tizenegy részből áll össze, a bevezető jellegű fejezetek után egy hét napra osztott rendszerben gondolkodott a szerző. Az első három nap eseménysora az első felvonást jelképezi, a második négy nap pedig a másodikat. Ez a hét nap áll a rendelkezésére a főszereplőknek, Baskerville-i Vilmos ferences szerzetesnek és tanítványának, Melki Adsónak arra, hogy felderítsék az olasz Appenninekben található ódon apátságban történt rejtélyes gyilkosságok hátterét.
A bölcs, egyben kiváló humorú – számos kutató szerint Sherlock Holmes-ra emlékeztető – Vilmosnak a nyomozás mellett még egy pápai találkozót is el kell kezdenie szerveznie a ferencesekkel, ugyanitt.
Ami a három plusz négy napra elkülönített két felvonás kapcsán felmerült, a számok többjelentésű rendszere: a történet során Adsónak kódokat kell megfejtenie, hogy eljussanak a gyilkoshoz, ráadásul a kolostor könyvtára is egyfajta labirintusként működik.
Ez az írásszerkezeti háttér is hatott Francesco Filideire, ezért utalhatott arra, hogy a készülő nagyopera szerkezete egy rózsáéra fog bennünket emlékeztetni.
Ami azért is elgondolkodtató, mert a virágszirmok és a matematika kapcsolatát is felidézheti bennünk, hiszen például a vadrózsa öt szirma a Fibonacci-sor egyik számelemével azonos, és a zenében is megjelenhetnek a Fibonacci-számsor darabjai – így Bartók Bélánál is, aki ezeket Lendvai Ernő szerint gyakran alkalmazta, például a Brácsaverseny megírásakor. (A Fibonacci-számsorról azt kell tudnunk, hogy nulladik eleme 0, az első eleme 1, a további elemeket pedig az előző kettő összegeként kapjuk.)
Visszatérve Eco történetéhez, egyik emlékezetes megjegyzése a regényben így szól: „A könyvnek az a jó, ha olvassák. A könyv olyan jelekből áll, amelyek további jelekről szólnak, azok a jelek pedig a dolgokról beszélnek. Ha szem nem olvassa, a könyv jeleiből nem lesznek fogalmak, vagyis a könyv néma.” Ennek jegyében kíváncsian várjuk, hogy megvizsgáljuk majd, a kortárs zeneművészet egyik képviselője hogyan alakítja hangzó jelekké az emlékezetes irodalmi-filozófiai-történelmi regényt.
Borítókép: Francesco Filidei (Fotó: Europress/AFP)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!