
Szintén a palota főhomlokzatán láthatók a lekerekített erkélyek felett, a háromszög alakú kis kilépő erkélyek. Ez a háromszögforma tér vissza a tornyokban, a tetőablakokon, amelyek ismétlődő kárókockaként a W Budapest szálloda logóra is jól rímelnek.
A Drechsler-kávéház nagy terasszal nyílt meg az átadás után, a társasági élet kiemelt helyszíne volt, míg az épület a MÁV Nyugdíjintézet bérháza, hatszobás luxuslakosztályokat adott ki. Huszonnégy lakás volt akkoriban a hatalmas belterű épületben kialakítva, képzeljük csak el mekkora luxust jelentett ez, hiszen ma a legnagyobb budapesti apartman számú műemlék hotel épült belőle a 151 szobájával.

Újra kávéház-étterem nyílik a szép árkádok alatt, és ha a lábunk elé nézünk, jól kivehető az egykori lépcsőelem, most már az utcaszintbe olvadva, ebből is látható mennyivel lejjebb volt akkor a város talajszintje.
A Hajós utcai bejárat kevésbé ünnepélyes, ez volt tehát a néhai lakók bejárata is, ahol még – egyes információk szerint – lovas kocsival is behajtottak. Ezen az oldalon tűnnek fel az ablakok sarkából figyelő puttófejecskék, a belső udvari falon pedig oroszlánfejek figyelnek. A szálloda igazgatója, Igor Buercher rövid bebocsátást enged az épületbe, ahol nagy a készülődés a július 10-i hivatalos megnyitásig.
A hotel a szabadabb luxus kialakításán dolgozott, magát a várost is beleszőtte a dizájnelemekbe, egyúttal a modern és a tradíció játékát szerette volna életre hívni egyedi belsőépítészeti megoldásokkal.
Ennek megfelelően négy-öt narratív elem figyelhető meg, az egyik ilyen az úgynevezett second skin, vagyis a második réteg, ami például a boltívek alatt látható dizájn boltív kialakításnál követhető. Lenyűgöző, hogy a bejárat mellett az előcsarnokban még megmaradt az eredeti tölgyfa ajtó, ezt a közel 150 éves ajtót újították fel, a külső fa ablakkeretek azonban már utángyártottak.






















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!