A PestiSrácok.hu (PS) belsős információk alapján utánajárt annak, mi váltotta ki a Zeneakadémián a nagyon is ismerős hisztériát. „Röviden az eredmény:
hatalomféltés, belterjes mutyi, összeférhetetlen vezetési stílus és balliberális politikai motivációk.
Csak a szokásos” – olvasható a portál cikkében, amely összefoglalja „hova süllyedt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, azaz a Zeneakadémia Vigh Andrea rektori ténykedése alatt.”
Mint a PS megállapítja: „A Zeneakadémia presztízsvesztését jól mutatja, hogy egyre kevesebben tanulnak az intézményben, ennek ellenére az oktatók száma nőtt. A 2013/14 őszi statisztikai adatok alapján
a hallgatói létszám 863 fő volt, ez jelenleg jelentősen lecsökkent 817 főre. A külföldi hallgatók körében sem olyan népszerű már az intézmény, hiszen a 113 fős önköltséges külföldi hallgatói létszám messze elmarad a Zeneakadémia presztízséhez képest... a hallgatók létszáma csökkent, az oktatóké 383 főre emelkedett.
Sajnos a nemzetközi előadó-művészi ragsorban is visszaesett a Zenekadémia az 51. hely mögé, pedig 2016-ban a 30. helyen állt.”
A Zeneakadémia rektorával kapcsolatban a Pesti Srácok kifejti: „a felsőoktatásért is felelős Csák János miniszter és Vigh Andrea rektor között 2023 márciusában egyeztetés volt, amelynek keretében szóban megállapodtak abban, hogy a szenátus nem rektorjelöltet választ, hanem a beérkezett pályázatokat rangsorolja, és úgy terjeszti fel a minisztérium részére döntésre.” Ennek dacára „A pályázati kiírás tervezetet március elején küldték ki a szenátus részére (ami lényegileg megegyezik a jelenlegivel), de ezt a szenátus nem támogatta, hanem kérték, hogy a korábbi tartalmi elemeket tartsák meg, azzal a kiegészítéssel, hogy legalább tíz év a felsőoktatásban megszerzett zeneművészeti, zenetudományi, vagy zenepedagógiai tapasztalat és legalább 5 év vezetői tapasztalat szerepeljen az előírások között... Ezek a kiegészítések viszont a pályázói kör leszűkítését, testre szabását jelentették volna... Pedig a felsőoktatási törvény egyértelmű:
mind az állami, mind a nem állami fenntartónak megengedi, hogy szenátus véleményezését követően a pályázatot saját hatáskörben írja ki.”
Május elején – a miniszteri egyeztetésnek megfelelően – az eljárásrendi javaslatot elküldték a rektor asszonynak, kérve, hogy azt a szenátussal tárgyalja meg. Másnap a szenátusi ülésen kiderült, hogy a testület nem támogatja a javaslatot, Vigh Andrea pedig tagadta, hogy ő erről megegyezett a miniszterrel.
A PS cikke megállapítja: a kormány nem vádolható azzal, hogy „nem nyújt elegendő támogatást a Zeneakadémiának, mert még ebben a háborús időben is nagyon szép summával látják el őket. Az előirányzat szerint a tavalyi 3,5-ről ugyanis 4,3 milliárd forintra nő az intézmény állami támogatása. Nem csoda tehát, hogy a rektor asszony egy olyan utódot szeretne maga mögött tudni, akivel ha úgy adódik, lehet még kooperálni.”
A szerző így összegez: „A helyzet tehát meglehetősen világos:
egy nagy múltú, de lecsúszó intézményhez ragaszkodik foggal-körömmel a balliberális értelmiségi világ,
s nemzetközi hisztériakeltéssel, továbbá a diákok felhergelésével próbálják megakadályozni a kiírt rektori pályázat törvényes és eredményes lebonyolítását.”
Borítókép: Zeneakadémia (Forrás: Zeneakadémia)
