Molnár Ferenc e darabját 1907-ben írta, amikor A Pál utcai fiúk című regényét is papírra vetette. A huszonkilenc éves Molnár ekkor már ismert hírlapíró volt, de drámaszerzőként még kezdő. Goethe Faustja inspirálta arra, hogy az ördögöt belehelyezze egy XX. századi, pesti szerelmi háromszögbe, ahol fondorlatos trükkökkel, kiváló emberismeretével és humorával összehoz egy régi szerelmespárt, szétválaszt hazugságon alapuló kapcsolatokat. Ez a vígjáték hozta meg számára a világhírnevet. A fordulatos cselekmény tele van meglepetésekkel, humorral, a Molnár Ferencre jellemző mesterien megírt párbeszédek pedig erkölcsi igazságot, bölcsességet fogalmaznak meg. 1908-ban olaszul, angolul, németül harmincnál is több színház játszotta Az ördögöt.
Nézzünk bele a mű korabeli sajtójába:
„Az ördög a szó legszorosabb értelmében vett színházi szenzációképpen hatott. Megragadta és felvillanyozta a nagyközönséget éppúgy, mint a kritikát, meséjének izgatóan érdekes voltával, formájának merészségével és nyelvének szikrázó szellemességével… A darab külső sikerére ráillik az óriás jelző. A szinte páratlan módon fokozódó érdeklődést, amellyel a közönség Az ördög iránt viselkedik, a táblás házak egész sorozata bizonyítja.” (Új Idők, 1907. április 14.)
Sok mű témája a férfi és nő viszonya, a hűtlenség kérdése, a vívódás ábrázolása. Molnár Ferenc azonban az ördög szerepeltetésével egész más aspektusból ábrázolja ezt az örökzöld témát.
Mint ahogy maga az ördög említi a darabban: sehonnan se jött, sehová se megy, csak itt van, és egyetlen célja az, hogy felszabadítsa a férfi és nő legrejtettebb érzéseit. Kimondatlanul is érzékeljük a darab egyik fő mondanivalóját: mennyi hazugság, mennyi elfojtás marad titokban, mert a látszatnak, a konvenciónak akarunk megfelelni. A darab nyitójelenetében az ördögöt alakító Ágoston Péter mosolyogva kikacsint a közönségre. Ezzel a kacsintással mintegy bevon minket, nézőket a darab cselekményébe. Cinkosként ülünk a nézőtéren, a történetet figyelve és mélyen átélve.
János, a festő (Szabó P. Szilveszter) éppen legjobb barátja feleségét, Jolánt (Bozó Andrea) készül megfesteni. Érezzük a zavarukat, beszélgetnek, de mintha folyamatosan elhallgatnák azt, amit szeretnének kimondani. Váratlanul megjelenik körükben az ördög, aki dr. Kovács néven mutatkozik be és belelát a festő legtitkosabb gondolataiba. Jolánnal meghívatja magát az estélyükre, ahol mindent összezavar. Jolán közvetítésével ugyanis János éppen házasodni készül – hogy Jolánnal kapcsolatos érzéseit elnyomja.
Az ördög folyamatosan provokál, végül megmutatkoznak a valódi érzelmek.
Kiváló színészi alakításokat láttunk a színpadon. Az ördög magabiztos, kíméletlen szembesítéseit a fiatal színész, Ágoston Péter zseniálisan tolmácsolta. Szerepe szerint szemtelen, csipkelődő, cinikus. Őszinte mindenkivel, és rávilágít az összefüggésekre. Szabó P. Szilveszter Jánosa igazi úriember. Játéka bravúrosan fejezi ki János belső vívódását, mély érzéseit. Bozó Andrea Jolán szerepében vergődik férje és a festő között. Érzi, hogy távol kell tartania magát az ördögtől, mégis szinte megbabonázva teljesíti utasításait. Az előadás, amely egyszerre szól az emberi gyarlóságról és a boldogságkeresésről, remek színészi alakításokkal mesél a férfi–nő kapcsolat természetéről.
A díszlet- és jelmezterveket Ondraschek Péter készítette, az előadás dramaturgja Deés Enikő volt, Bakos-Kiss Gábor rendezte.
A Gyulai Várszínház Művészeti és Társadalmi Tanácsadó Testülete csütörtöki évadzáró ülésén értékelte a 60. évad programjának megvalósítását. Elek Tibor igazgató és Kónya István alpolgármester sajtótájékoztatón ismertette, hogy június 22. és augusztus 16. között 55 programot valósítottak meg a Gyulai Várszínház szervezésében, rendezésében. A magyar színházi kultúra gazdagságát, sokszínűségét, különböző értékeit kívánták idén is megvilágítani. Négy új bemutatót valósítottak meg, abból kettő ősbemutató volt.
