Az einstand szintén német eredetű, amelyet olyan helyzetekre használunk ma is, amikor az erősebb jogán valakinek lefoglalják, einstandolják a tulajdonát. Érdemes a regényből idézni, hiszen maga az író nagyszerűen és részletezően határozza meg a szó jelentését: „Ez különleges pesti gyerekszó. Mikor valamelyik erősebb fiú golyózni, tollazni vagy szentjánoskenyér-magba – pesti nyelven: boxenlibe – játszani lát magánál gyöngébbet, s a játékot el akarja venni tőle, akkor azt mondja: einstand. Ez a csúf német szó azt jelenti, hogy az erős fiú hadizsákmánynak nyilvánítja a golyót, s aki ellenállni merészel, azzal szemben erőszakot fog használni. Az einstand tehát hadüzenet is. Egyszersmind az ostromállapotnak, az erőszaknak, az ököljognak és a kalózuralomnak rövid, de velős kijelentése.” Mennyi nagyszerű magyarítását adja meg az író: ököljog, kalózuralom.
Olvassuk tovább a regényt: „Csele gigerli volt, és nem pakolta hóna alá az egész könyvtárat, mint a többi, hanem csak a szükséges lapokat szokta volt elhozni.”
A gigerli is kikopott már a nyelvhasználatból, a jelentése: feltűnő öltözetű ember, divatmajom, ficsúr, piperkőc, fenegyerek, jampec. A verkli és stanicli is német eredetű, az előbbi dallamot játszó orgonaszerű gép, sípláda, amelyet tekeréssel működtetnek; az utóbbi, szintén kikopófélben lévő szó pedig a papírzacskót jelenti. És sorolhatjuk tovább a regény jellemző kulcsszavait: gitt, gittegylet, tubák, gukker, katedra, pedellus. Természetesen célszerű a tanítás során ezeket a kifejezéseket tisztázni a diákokkal.
Ugyanakkor a mű emelkedő pályaívét mutatja az is, hogy a filmes feldolgozások után a színházi adaptációja is elkészült.
Sokan fanyaloghatnának, hogy már ebből is zenés játék készült, azonban ha egy elsőrendű szerző, Molnár Ferenc művéből elsőrangú szövegíró, Geszti Péter, zeneszerző, Dés László és szövegkönyvíró, Grecsó Krisztián készíti el a színpadi változatot, az sikerre van ítélve. Nyilvánvaló, hogy a diákok örömmel megnézik mindkét feldolgozást, azonban ezúttal arra a lehetőségre hívnám fel a figyelmet, hogy a színházi előadás dalszövegei is segíthetik a mű tanórai feldolgozását. A Mi vagyunk a grund című dal egyik versszaka sajátos összegzése a tartalomnak: „Álljunk bele, ha kell, bármi jöjjön is el / Legyen szabad a grund / Véssük ide ma fel, hogy megmarad ez a hely / Vagy egyszer belehalunk.” Közel áll a diákokhoz az enyhén bizalmas stílushatású „álljunk bele”, és felvethetjük az áldozatvállalást, Nemecsek sorsát a „Vagy egyszer belehalunk” sor kapcsán.
