A lovasnapoknak is helyet adó mátai lovasmajorban több mint száz árus kínálja a portékáit, ezúttal is jelen vannak a régi mesterségek mai művelői: bőrösök, szűrkészítők, fazekasok, kádárok, kosárfonók. A hagyományoknak megfelelően augusztus 20-án a történelmi egyházak képviselői megáldják, illetve megszentelik az új kenyeret a Hortobágyon – tette hozzá a polgármester.
A hídi vásár története
A hagyományőrző ünnep történelme az 1800-as évek elejére nyúli vissza, amikor a debreceni és környékbeli gazdák állatvásárokat rendeztek Hortobágyon a Kilenclyukú híd lábánál. Ekkor még főként lovak, szarvasmarhák, birkák és sertések cseréltek gazdát. Az állatvásár elképzelhetetlen volt kirakodó vásár nélkül, így felsorakoztak portékáikkal a debreceni és környékbeli kézműves mesterek. A megkötött üzletre áldomást ihattak a csárdában, lacikonyhákon, alkalmi zöldvendéglők sokaságában.
Mára az állatvásárjelleget felváltotta a népművészeti és kézművesportékák árusítása. Szinte az egész ország területéről érkeznek a ma már egyre ritkábbnak számító mesterségeket űző vásárosok, mint például a mézeskalácsosok, szíjgyártók, kalaposok, fazekasok, fafaragók, késkészítők. Napjainkban országos népművészeti és kirakodóvásárként tömegeket vonz határon innen és túl. Az eseményen megtalálhatók a népi, kézműves-, biotermékek mellett a régiségek is. Az ide látogatók megismerkedhetnek a Hortobágyra jellemző hagyományos, tájjellegű ételekkel is.
A Kilenclyukú híd nemcsak névadója a vásárnak, hanem közismert szimbóluma e sajátosan magyar tájnak, a hortobágyi pusztának, amelynek lábánál kapott helyett a hortobágyi Vásártér a hídi vásár állandó helyszíne.
