Az Eger-víz projekt nemcsak a vízről, hanem a helyi értékekről is szól

Tizenhárom településen indult útjára az „Eger-víz patakművészeti őrség” a Balaton északi partján, melynek támogatója a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (VEB2023 EKF) program. A projekt életre hívójával és egyben vezetőjével, Márta István Erkel Ferenc-díjas zeneszerzővel beszélgettünk.

2023. 09. 19. 20:30
20230322 nagyvazsony kinizsi var „EGER-VÍZ” patakművészeti őrség 13 faluban a Balaton északi partján projektünk sajtótájékoztatója havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Tudatosítanunk kell bennük a víz fontosságát. Feltérképezzük együtt, hol vannak források, milyen a patak élővilága, tisztasága. Nagyon fontos dolog, hogy a helyi gyerekek ismerjék és szeressék környezetüket. 

Fontos a projekt – divatos szóval élve – társadalmasítása is, ezért tavaly április elsején 12 faluban kétszáz önkéntessel százötven zsák szemetet szedtünk össze. Fontos a tisztaság megőrzésének hangsúlyozása, főleg a terület népességnövekedése és az ezzel járó szemét miatt.

– Ugyanilyen hatása lehet egy fesztiválnak, amely akár környezeti tudatosságra is nevelheti a látogatókat. Ez utóbbira van bármi esély?

– A fesztiválokon, különböző helyi eseményeken sok szemét „termelődik”. Azonban azt látjuk, hogy a környezettudatosság például Kapolcson már jól működik az egyes lakók gondolkodása, az önkormányzat és a fesztiválozók összefogásával. 

Úgy látom, hogy erre nevelni kell az embereket, de nem erőszakosan, hanem elegánsan, észérvek mentén. A Művészetek Völgye már a kezdetektől tudatosan gondolkodott és cselekedett ebben a dologban is.

– Talán épp azért, mert a kulturális programok könnyebben el tudják juttatni az üzenetet a fesztivál szellemiségének segítségével vagy akár egy előadóval, akit példaképként tudnak megjelölni az emberek.

– Így van! Tizenhárom Eger-víz-napot szervezünk, tehát ez nem fesztivál, hanem egy rendezvénysorozat. Április végén Nagyvázsonyban kezdtük el, ősszel pedig megérkezünk Szigligetre, ott fejeződik be. Tulajdonképpen ez egy nagy és furcsa kulturális utazás a patak mentén. Különleges, a víz tematikájához kapcsolódó művészeti programok mellett túrázunk, bemutatjuk a helyi értékeket. Pulán Juhász Réka népdalénekessel sétáltunk ki a tálodi forráshoz, ahol vizes témájú népdalokat énekeltünk vele. A hegyesdi várromnál adott koncertet a Hollóének Régizenei Együttes, a Duna Szimfonikus Zenekar pedig Handel Vízizenéjét és Smetana Moldváját adta elő Nagyvázsonyban. A monostorapáti híd alatt a Mandel Quartet játszott középkori táncdallamokat, miközben fent a 21. század autóforgalma „bonyolódott”. 

– Mindenki otthonosan mozog egy ilyen környezetben? 

– Azt tapasztaljuk, hogy a művészeket és a látogatókat is megihleti a táj, s ezt igyekeznek meghálálni. Példának okáért a vízgyűjtő területhez tartozó Taliándörögd közepén áll egy XVIII. századi mosókút, ami egy kis forrás köré épült. A helybeli iskolások összeszedtek különféle hulladékokat, és egy kis installációt építettek belőlük a forrás körül.

 A www.egerviz.hu oldalon most már megjelent a fotókkal együtt. De természetes az is, hogy a víz mellett bemutassunk más természeti csodákat, például az égboltot. 

Ha a projekt része a vízvizsgálat, miért ne lehetne csillagvizsgálat is? A dörögdi tizenkettedik századi Szent András-romnál a Bakonyi Csillagászati Egyesület csillagnézésre, valamint ásványvizsgálatra invitálta az érdeklődőket. Mindeközben a két rész között Érdi Tamás vak zongoraművészünk úgynevezett csillagfényes koncertet adott. Minden világítást lekapcsoltunk, hihetetlen élmény volt Chopint és Lisztet hallgatni így, ebben a környezetben. Például augusztusban Boros Misi Bachokat és Debussyt játszott a gyulakeszi Csigó Malomban, ősszel pedig a Free Style Chamber Orchestra koncertezik a záróeseményen, Szigligeten.

 A hajóállomáson – tehát ahol befolyik az Eger-víz a Balatonba – adják elő Nagy János zeneszerző-zongorista barátunk új kompozícióját: az Eger-víz szvitet.

– Más művészeti formák is megjelennek a zene mellett? 

– Természetesen. Híd Tájművészeti Ösvény címmel indítottunk egy olyan szabadtéri kiállítást Vigántpetend és Kapolcs között, amelyen 13 művész 15 szabadtéri alkotását láthatja a közönség. Ez egy ösvénykiállítás, mindenki végigjárhatja szabadon bármely napszakban. Körülbelül másfél órás kis túra ez a patak mentén. Az ihletett környezetben fel-felbukkannak a művészek által készített műtárgyak, installációk. Egy összefoglaló kötetet is megjelentettünk ez alkalomra. 

– Tehát ez nem egy időszakos, hanem állandó kiállítás, ameddig a természet engedi?

Ameddig a természet akarja, igen. Én nagyon örültem, hogy ott is maradtak a mai napig. Féltünk ugyan a fesztiválozók és a turisták rongálásaitól, de olyan közösség és közeg alakult ki, hogy a mai napig épek és megtekinthetők.

 

Borítókép: Márta István a víz világnapjára szervezett sajtótájékoztatón 2023 márciusában (Fotó: Havran Zoltán)

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.