2014-ben jött létre a Meseszó Magyar Mesemondó és Szövegfolklór Egyesület: tagjainak célja, hogy az elődök meséit nemcsak írásban, hanem élőszóban is megőrizhessék. A szakmai programjaik mellett számos meseestet szerveznek, amelyek kicsiket, nagyokat egyaránt megörvendeztetnek.
A 2012-ben – a budavári önkormányzat és a Petőfi Irodalmi Múzeum fenntartásával – nyitotta meg kapuit a tabáni Mesemúzeum. Az intézmény célja, hogy megalapozza az olvasás szeretetét, az irodalmi művek befogadást és a szövegértést. A rendhagyó kezdeményezés sikerén felbuzdulva 2018-tól az országban több helyen jöttek létre népmesepontok, ahol a magyar népmesekincs továbbadását, a anyanyelv fejlesztését tűzték ki célul.
A népmesék nemcsak szóban, hanem a mozgóképen is nagyon népszerűek.
A hazai animáció legsikeresebb, Kecskeméten készült rajzfilm sorozata a Magyar népmesék (1977–2012) száz részével 2020 őszén bekerült a hungarikumok közé, mutatván, hogy a népmesék társadalmi szerepe és megbecsültsége máig nagy és elvitathatatlan.
Borítókép: A Soltis Lajos Színház Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi című mesejátéka (Szendi Péter)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!