Szeptember utolsó hetében jelenik meg eredeti formájában és hiánytalanul, az autorizált gépirat szerint Hamvas Béla Silentium című munkája. A Hamvas Béla kiskönyvtár-sorozat 2020-ban történt indításával és most ennek legújabb, 13. kötetével nem a kiadóknál szokásos arculatfrissítésről van szó, hanem annak a mélyreható igényéről, hogy az író munkáinak hiteles szövegei végre első ízben kiadásra kerülhessenek.
Palkovics Tibor, a Hamvas-hagyaték gondozója arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy Hamvas Béla írásainak főként a 90-es évektől kezdődően mintegy 25 éven át megjelenő szinte valamennyi kiadásában a műveket csupán erősen hiányos és átdolgozott formában ismerhettük meg, azonban 2017-től, a hagyaték teljes feltárásával elindult egy új, átfogó munka, amely a korábbi gyakorlattal ellentétben szigorúan a hiteles kéz- és gépiratokat kívánja közreadni. – A régebbi kiadások szövegei ugyanis olyan mértékű változtatásokon estek át, hogy azoknak újbóli publikálása a szöveghűséget minden tekintetben szem előtt tartó jelenlegi kiadói felfogásban már vállalhatatlan.
Másfelől a Hamvas-írások iránt érdeklődő olvasókat sem lehet jobban megtisztelni annál, mint hogy végre a szerző eredeti szövegeit vehetik kézbe.
Ennek megfelelően – a már említett Hamvas Béla kiskönyvtár egyedi kötetein túl – szükségessé vált Hamvas összegyűjtött műveinek egy új, valóban átfogó és teljes kiadása is, amelynek szerkezeti felépítése már teljes egészében készen áll. A jövő tavasszal megjelenő Scientia Sacra eredeti, hiteles verziója lesz ennek a mintegy 21 kötetből álló összkiadásnak az első kötete, amely mű az eddigi kiadásokban szintén hiányosan, vagy épp átírt szövegrészekkel jelent meg – mondta el Palkovics Tibor, a Hamvas-hagyaték kezelője. Ebben az új tervezetben Hamvas Béla összegyűjtött műveinek kiadása
az összes fiatalkori írástól kezdve a későbbi tanulmányokon, nagyesszéken, esszégyűjteményeken és regényeken át a társszerzős művekig, szerkesztői munkákig, műfordításokig és jegyzetanyagokig bezárólag az egyes blokkokon belül a maguk keletkezésének az ívében fogja bemutatni
az író-gondolkodó munkáit, valamennyit szigorúan az eredeti kéz- és gépiratok szerint – fogalmazott Palkovics.
A most novemberben megjelenő Silentium keletkezéstörténete az életműben figyelemreméltó: Hamvas Béla napra pontosan egy évvel a Fővárosi Könyvtárból történő elbocsátása után, már földmunkás-igazolvánnyal a zsebében, 1949. november 10-én fejezte be a szentendrei Bubán-völgyben Silentium című esszégyűjteményét, amely – az Unicornus ( a korábbi kiadvány címe hibásan Unikornis volt- a szerk.) és a Titkos jegyzőkönyv mellett – minden bizonnyal esszéírói művészetének egyik csúcspontját képviseli.
A hagyaték gondozója lapunknak erről a fordulatról és az életműre tett hatásáról is beszélt. – 1948. november 10-én érkezik a könyvtártiszti munkaköri felmentéséről szóló határozat, amikor is az író elvesztette az állását. Egyrészt tehát a közelmúlt időszakával való külső és belső számvetés dokumentuma a Silentium,
másrészt a kereszténység felé megnyilvánuló fokozódó hangsúlyok is testet öltenek ebben kötetben,
sőt egészében talán az egyik legszebb és legmélyebben „evangéliumi szellemű” esszékötete Hamvas Bélának. Munkajegyzeteiben úgyszólván zenei megközelítéssel fogalmazza meg gondolatait, zenei tételekként fogja fel az egyes esszéket is, és írói eszközeinek e korszakra jellemző formai sajátosságai a 40-es évek végére e gyűjteményben mintegy teljes kidolgozottságukban mutatkoznak – fogalmazott Palkovics Tibor.
Egy levélben 1950 tavaszán maga Hamvas így írt a „négy fő témára” épülő mű megírásának körülményeiről: „…a tavalyi évem életem egyik legnehezebb éve volt. Már nem egészen fiatalon (52 év) testi munkába kezdtem. …Eleinte napszám. Mindennap holtfáradtan haza, még vacsorát készíteni, azután mosni, ruhát foltozni és egyéb. Mikor azt hittem, nem megy tovább, a Gondviselés közbelépett… A munka késő őszig tartott, de október-novemberben már tudtam írni, fent a hegyen, az erdei házban e nehéz év tanulságait learatni. A Silentium címet adtam e négy kis tanulmánynak, tulajdonképpen zsoltárok ezek, ahogy most érzem őket…”
Ezeknek az úgymond zsoltároknak az ütemét és belső dinamikáját is lejegyezte, „tételeit” zenei jelölésekkel látta el („A négy-en belül négy [alla breve] – Allegro – Adagio molto – Pastorale – Rubato”).
A kötethez tartozó fülszövegből azt is megtudjuk, hogy ugyanakkor minden stilisztikán túl, a Silentium megszületésénél a zenei motívumnak ez az erőteljes jelenléte – az alapvetően négyességre épülő szerkezettel együtt („a négy, mint Isten országának száma, az Ítélet utáni csend”) – mélyen szimbolikus jelentőségű is: a hagyomány (a Törvény, a körmozgás) világával szemben ugyanis a „keresztény ember létmozgásáról” a maga szüntelen átlényegülésében és örvénylésében Hamvas szerint végső soron csakis a zene, a „zenébe rejtett metafizikai arithmetika” nyújthat számunkra fogalmat.
Hamvas Béla művét, a Silentium-ot a most megjelenő kiadásában a Kiadó eredeti formájában, hiánytalanul, az autorizált gépirat szerint adja közre.
A kötet bemutatója Kurucz Anikó irodalomtörténész és Palkovics Tibor szerkesztő, a Hamvas Béla Hagyaték gondozója közreműködésével 2023. szeptember 26-án 17 órakor lesz a Babérliget Könyvesboltban (1073 Budapest, Kertész u. 29.).
