Támadások kereszttüzében a Máté Péter-díjas basszusgitáros-zeneszerző

Póka Egon személye a napokban ismét a figyelem középpontjába került annak ellenére, hogy a Máté Péter-díjas basszusgitáros-zeneszerző két éve elhunyt. Azt követően robbant ki körülötte botrány, hogy állítólag felmerült a Petőfi Zenei Tanácsban: popzenei zeneművészeti főiskolát kellene elnevezni róla. Ezután a Telex hosszadalmas cikket közölt vélt vagy valós egykori bűneiről.

Debrecen, 2018. március 5. Póka Egon basszusgitáros, zeneszerzõ (b2) vezeti a zenekari gyakorlatot, balra Takács Tamás gitáros. A hazai felsõoktatásban, egyedülálló módon könnyûzenei képzés indult a Debreceni Egyetem Zenemûvészeti Kar Könnyûzenei Képzési Központjában. A féléves kurzuson huszonhat diák kilenc oktató vezetésével ének, dob, billentyûsök, elektromos gitár, basszusgitár és zenekari gyakorlat tárgyakban szerezhet ismereteket. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Oláh Tibor

Baricz Gergely, a Kőbányai Zenei Stúdió egykori diákja, ma tanára így fogalmazott:

Nem tudom szavakba foglalni Egon erejét, vagy különleges képességét, csak azt tudom, hogy a puszta jelenléte többek között engem is csodálattal, tisztelettel és rajongással töltött el. Egy teremtő embert ismertem meg benne, annak minden velejárójával. A születőben lévő intézmény útját ő kezdte el kitaposni. Nagyrabecsült intézményeink névadóinak sem volt mind szeplőtlen életük, ez esetben sem állítom ezt. Viszont a felhozott sérelmek nem tudják eltörölni Póka Egon érdemeit. Hálás vagyok, hogy ismerhettem.

– Ő egy jelenség volt, akit nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Volt, aki rögtön tudta ezt szeretni benne, és volt, aki sosem. És igen, tudott karcos, akár durva is lenni, de ehhez hozzátartozik, hogy egy másik generáció tagja volt, egy durva szubkultúrából, akinek nagyon sok mindenen át kellett mennie ahhoz, hogy megteremthesse, amit létre akart hozni. Mind a zenei pályája során, mind az iskola létrehozásakor, s utána is, rengeteg olyan szituáció volt, ahol arra volt szükség, hogy határozott legyen – mondta lánya.

– Amit az iskola működéséből én, mint a fenntartó képviselője láttam, annak alapján nem volt szükség rá, hogy beleszóljak a működésébe. Ezt egyébként alátámasztják az azóta eltelt évek eredményei, amelyet az iskola egykori diákjai elértek. Egon összetett és színes személyiség volt, számos jó és kevésbé jó tulajdonsággal, hiszen kinek nincsenek ilyenjei? – idézte fel Gyimesi László. Emlékei szerint Póka nagy munkabírású, tehetséges és alkotni vágyó ember volt, akinek szívügye volt az iskola: esetleges kudarcait ugyanúgy sajátjának élte meg, mint a sikereket. Átlagon felüli elszántsággal dolgozott mindenben, ami nem zárja ki, hogy ne lettek volna vitáik. 

Mindez abból fakad, hogy a művészetoktatásban nem ugyanazt jelentik a dolgok, mint a civil életben. Amit felemlegetnek most, hogy Egon mindenkit kicsikémnek hívott: még engem is szólított így. Neki ez volt a szavajárása, semmilyen hierarchikus tartalma nem volt.

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója, aki a Mandineren osztotta meg véleményét a Póka-ügyről, szintén megemlítette, hogy valóban szokása volt Póka Egonnak kicsikémnek szólítani mindenkit. Ahogy írta: 

Engem is kicsikémnek becézett olykor. És én ettől nem »megmetoozva« éreztem magam – bár először vicces volt hallani, még a feleségem sem szólít így –, hanem örültem neki. A bizalom jeleként értékeltem.

 Véleménye szerint nemtelen cselekedet hasonló támadást intézni valaki ellen, aki már elhunyt. Így sem védekezni nem tud, sem elmondani a saját olvasatát a történtekről. Bayer Zsolt az ügyben ennél sokkal sarkalatosabban fogalmazott: véleménye szerint  évtizedesen ocsmány, undorító, aljas „cikket” rittyentett a Telex Póka Egonról.

Póka Vanessa felidézte, hogy édesapja mindent megtett a „kicsikéiért”, mert neki mindenki a kicsikéje volt – fiú, lány, férfi és nő egyaránt. 

– 2021. októberi búcsúztatásán is el tudtam mondani, hogy rengeteg testvérem volt, ő minden diákjának apja volt egy kicsit. És igen, ezzel együtt tudott nagyon nyers, őszinte is lenni, és volt, érthetően, aki ezt nem tudta elfogadni, akinek ez túlzó volt. 
A minap megjelent cikkel kapcsolatban azt sajnálom, hogy egyrészről meg sem próbál pártatlan, elfogulatlan vagy kiegyensúlyozott lenni – ami alapkövetelmény lenne, különösen egy ilyen minden szempontból érzékeny téma esetében –, másrészről pedig, hogy esély sincs a szembesítésre, nem tudja már megvédeni magát, lehetőség sincs a megbocsátásra.

Borítókép: Póka Egon életének központi része volt a tanítás (Fotó: Oláh Tibor)