Deáky Zita, az ELTE Bölcsészettudományi Intézet nyugalmazott docense, valamint Marta Botiková, a pozsonyi Comenius Egyetem korábbi tanszékvezetője egyedülálló kötetet hozott létre, amely nem politikatörténeti alapon ismerteti a szocialista rendszert, hanem a hétköznapi nők szemszögéből. A kötet a szovjet érdekszférába került Magyarország és Csehszlovákia társadalomtörténeti oldaláról mutatja be a női életvilágokat.
A szlovák és a magyar néprajzkutatók évekig tartó páratlan közös munkájának és együttműködésének eredményeképpen jött létre a különleges, kétnyelvű kötet.
A könyv készítői nem tértek ki az olyan kérdések elől sem, mint például a szocialista rendszerben a válások és az abortuszok számának drámai megemelkedése, amely mind a két népet egyaránt sújtotta. Az okok között a szerzők megmutatják, hogy a szocialista modernizáció a hagyományos családmodellt átalakította, a korábbi értékrend jelentősen vesztett tekintélyéből. A kollektivizálással a paraszti társadalom felbomlott. A „föld a földdel” házasodik elképzelés értelmezhetetlenné vált. Az ország erőszakos iparosításával meggyengültek a rokoni és a lokális szálak is. A nők beterelése a munkaerőpiacra megváltoztatta a szerepüket és egyben fogyasztóvá is tette őket.
A Lányok, asszonyok Szlovákiában és Magyarországon (1955–1989) című kötet rávilágít arra, hogy a szovjet mintákat kényszerűen követő két országban számos hasonló folyamat bontakozott ki, igaz, sok minden időben elcsúszva jelent meg.
Deáky Zita a könyvbemutatón úgy fogalmazott: a társadalmi folyamatot kívánták érzékeltetni.
Marta Botiková kiemelte, hogy Magyarországon az 1950-es években sokkal nagyobb elnyomást szenvedtek el az emberek, ami aztán elvezetett az 1956-os forradalomhoz, s bár a felkelés elbukott, a hatalom tanult belőle. Az 1960-as évek végétől Magyarország a „legvidámabb” barakk lett. Ugyanakkor Csehszlovákiában az 1968-as eseményeket követően az állami intézmények fokozták az elnyomást, a társadalom megkeményedett.
Deáky Zita hangsúlyozta, hogy a határ két oldalán a hasonló kulturális, társadalmi szokások közvetítésében nagyon fontos szerepet vállaltak a Csehszlovákiában élő magyarok, illetve a magyarországi szlovák kisebbség. A kor rokonlátogatásai nagy jelentőséggel bírtak.
A magyar és a szlovák nők hasonló divatot követtek, hasonló újságok és kulturális termékek hatottak rájuk. A kozmetikai szerek, a különböző ruhaneműk, cipők fontos szerepet töltöttek be a két ország bevásárlóturizmusában és csempészetében is. Egyes termékek Magyarországon voltak olcsóbbak és jobb minőségűek, mások pedig a határ szlovák oldalán.
Orkánkabátok, farmernadrágok és különböző kiegészítők, sportszerek cseréltek gazdát az eltűrt feketekereskedelem útján.
Marta Botiková felidézte, hogy – a korábbi évtizedek állami erőszaktettei ellenére is – Magyarországon jókedv uralkodott. A 1970-es és 1980-as években a szlovákok előszeretettel jöttek nyaralni, vásárolni Budapestre, mert akkor hazánk szabadabb országnak tűnt, ahol nem érződött a szocialista rendszer elnyomása. Sok szlovák nézett meg hazánkban Csehszlovákiában be nem mutatott filmeket vagy éppen könyveket. Csehszlovákia felől nézve a „gulyáskommunizmus” időszakában Magyarország valóban tündökölt.
A magyar és szlovák kutatók közös munkája megmutatta, hogy számos területen hasonló nehézségekkel küzdöttek a szlovákok és a magyarok, ezek feldolgozása pedig segíthet megérteni a közelmúlt eseményeit és számos társadalmi dinamika mozgatórugóját.
A kötet online formában is elérhető.
Borítókép: a Lányok, asszonyok Szlovákiában és Magyarországon (1955–1989) kötet bemutatója a Szlovák Intézetben (Fotó: Bach Máté)
