A zenekar egyik alapítója, Bagossy Norbert az első színpadi megjelenések kapcsán úgy fogalmazott az interjúban, hogy egyfajta ősi energiával járt a világot jelentő deszkákra állni. – Akkoriban az volt a célunk, hogy megmutassuk, ami bennünk van, és átadjuk ezt az érzést a közönségnek. Most pedig ugyanúgy tele vagyunk energiával, de a tapasztalat és a szakmai fejlődésünk miatt másfajta izgalmak vannak bennünk. Most már sokkal összeszedettebben, a részletekre odafigyelve tudjuk átadni a dalokat és a produkciót. Bagossy László ehhez hozzáfűzte, hogy a rutinnak köszönhetően már otthonosan mozognak a színpadon.
Tatár Attila meglepő titkot árult el, miszerint az elején a zenekar nagy része nem igazán foglalkozott a népzene témájával, még Kozma Zsombor billentyűs, népzenész sem erőltette rá a népies elemeket a csapatra. – Úgy tűnik, hogy ez a vonal valahogy magától lassan belesimult Norbi dallamvilágába. Először csak dallamokban jött elő, majd fokozatosan kibontakozott.
Érdekes, hogy ez a vonal rendkívül jól érezhetően megtalált minket. Akár egy Budapest parkos pop-rock koncert utáni backstage-ben – noha talán furcsának tűnik – előkerül a hegedű, és ebben a népi hangulatban mulatunk.
A beszélgetésben természetesen szóba került az új album (Angyalok a parkolóban), amelynek kapcsán Bagossy Norbert elárulta, a korongról a Szép mentés című dal a kedvence. – Ez az első nóta, amit zongorán tanulni kezdtem. Érdekelt, hogy milyen lehet zongorán dalt írni, mert biztosan más, mint gitáron. Az első verzióban a refrén részei zongoraakkordokkal készültek, ami egy teljesen új dimenziót adott neki. Az első változat kifejezetten erőteljesen él bennem, és ezzel a megközelítéssel különleges hangulatot sikerült teremtenünk.
A cikk kitér a gyergyószentmiklósi Egyfeszt fesztiválra, ahol a bandának saját udvara volt Hegyilevegő néven. Ott a gasztronómiától a zenehallgatáson át a csillagászatig rengeteg téma terítékre került. – Az Egyfeszt az otthonunkban, a városunkban zajlik, és
olyan környezetet teremt, amelyet ritkán tapasztalhatunk meg. Egyedi hangulatot kölcsönöz a városnak, és az ott élőknek is egy új dimenziót nyújt.
Így jött az ötlet, hogy mi is részesei legyünk ennek a folyamatnak, és létrehozzunk egy saját udvart a fesztivál keretein belül. Azért választottuk a múzeum kertjét helyszínül, mert ez egy természetközeli környezet, ahol van zöldterület, régi mozdony és egy kis skanzen is található − mesélte Bagossy Norbert, akinek testvére, Bagossy László hangsúlyozta, jövőre is szeretnék megvalósítani ezt a kis zugot. – Hatalmas élmény volt a Hegyilevegő udvar megszervezése. Tényleg azt tudom mondani, hogy
a zenekar múltját és jelenét fogták át az oda szervezett programok,
így nekünk is egy velős időutazás volt ez a négy nap. Ennyire intenzíven nem fogunk tudni minden évben részt venni a fesztiválon, de az udvart egyaránt mi is és a szervezők is szeretnénk megtartani.
Borítókép: A Bagossy Brothers Company koncertje a Szent István-napon, a Műegyetem rakparton (Fotó: MTI/Lakatos Péter)
