Hamar talpra állt a műtárgypiac a válság után

Az Art Market Budapest hagyományosan a kortárs képzőművészet közönségének bővítésére, vagyis arra törekszik, hogy a kortárs művészet iránt már elkötelezett rétegek megszólítása mellett új vásárlói csoportokat és új piaci szereplőket vonjon be – mondta lapunknak Ledényi Attila, az Art Market Budapest alapító igazgatója. Az október 19-én kezdődő Art Market Budapest keretében a széles hazai és nemzetközi választékon belül a kortárs roma művészet fókuszba helyezése tovább növeli az esemény iránti nemzetközi érdeklődést.

Ledényi Attila, az Art Market Budapest alapító- igazgatója (Fotó: Mohai Balázs/MTI) Fotó: Mohai Balázs Forrás: Mohai Balázs / MTI

Az igazgató a hazai piac iránti megnövekedett érdeklődés jeleként értékeli, hogy létrejött egy új művészeti vásár, és úgy látja, hogy a műtárgypiac a Covid-válság után az egyik legsikeresebben talpra álló gazdasági környezet.

Ledényi Attila, az Art Market Budapest alapító igazgatója. Fotó: Mohai Balázs/MTI

 – Mennyiben kell megújulnia tizenkét év után az Art Market Budapestnek?

– Alapfilozófiánk az, hogy ami jól működik, azt megtartjuk, miközben az érdeklődés fenntartása és fokozása érdekében tartalmainkat évről évre megújítjuk. Ennek egyik eszköze, hogy minden évben fókuszba helyezünk egy kiválasztott művészeti témát, amelyet kiállítótereinkben és kísérőprogramjainkon kiemelten kezelünk. Rendszerint egy-egy olyan országot hívunk meg díszvendégként, amelynek színvonalas és inspiráló művészete nem kapja meg a megérdemelt figyelmet a nemzetközi piacon, tavaly például meghívásunkra Szerbia mutatkozott be rendkívüli kulturális választékkal Budapesten. 

Az idei évben a kortárs roma művészetet helyezzük a figyelem középpontjába, ez a rendkívül értékes és sokak számára ismeretlen művészeti tartalom olyan különleges csemege, amely iránt jelentős lesz az érdeklődés. 

Szintén a folyamatos tartalmi megújulást és vonzerőt szolgálja, hogy a vásár mellé, annak a vonzerejére támaszkodva minden alkalommal mintegy ötven kísérőprogramot szervezünk, és ez az idei, 13. alkalommal sem lesz másként. Kísérőeseményeink között talán a legkiemelkedőbb az az Inside Art elnevezésű négynapos műtárgypiaci konferencia, amely minden évben új tematikával jelentkezik. És bár az Art Market Budapestre szívesen visszatérő kiállítóink aránya magas, maguk a résztvevő galériák is abban érdekeltek, hogy friss tartalmakat hozzanak el a közönségnek, ráadásul az új, más vásárok által még fel nem fedezett művészeti szereplők bemutatkozására a kiállítási anyag egy részében mindig lehetőséget hagyunk. Idén például közel harminc országból érkeznek kiállítóink, Európán kívül többek között Dél-Afrikából, Japánból, Kínából, Kolumbiából, Koreából is. Miközben tehát meghatározó hazai és regionális pozíciónk állandósítása a cél, a művészeti választék évről évre megújul.

– A Budapest Contemporary megjelenésével együtt lehetett hallani olyan hangokat, hogy az az Art Market Budapest ellenreakciójaként is jött létre, amennyiben a magyar galériások nagy része ott jelent meg. Hogyan látja ezt?

– Miközben az új vásár piaci szempontból értelmezhető motivációit nem ismerem – ezek nem is váltak igazán kézzelfoghatóvá –, azt gondolom, 

nagyszerű hír egy új művészeti platform létrejötte, hiszen ez azt kell hogy jelentse, hogy vonzóvá és életképessé vált a hazai műtárgypiac, ami nem kis mértékben az Art Market Budapest elmúlt évtizedes tudatos közönségépítésének sikere is. 

A galériák és műkereskedelmi vállalkozások száma és választéka egyre bővül Magyarországon, amit egy szűk butikvásár nem tud, és úgy tűnik, nem is akar reprezentálni. Miközben az Art Market Budapesten az idei évben is több mint ötven hazai kiállító vesz részt összesen háromszáz feletti magyar művésznek teremtve meg a bemutatkozás lehetőségét.

– Elbír Budapest két vásárt?

– Banálisnak hangzik a válasz, de ezt a piac, illetve az dönti majd el, hogy hányan hajlandóak kitartóan vállalni a vásárszervezéssel járó jelentős munkamennyiséget és felelősséget. A releváns kérdésfeltevés szerintem az, hogy a közönségnek és az alkotói közegnek jót tesz-e, ha újabb vásárok jelentkeznek, ami egyébként a globális nemzetközi piacon is gyakran felmerülő dilemma.

Én azt gondolom, amíg olyan vásárok jönnek létre, amelyek új, még eddig hiányzó vásárlói és közönség szegmensek megszólítására hatékonyan alkalmasak, addig ez a piacnak is jót tesz. 

Nyilván fontos, hogy ez közben ne generáljon a Magyarországon egyébként is rendkívül polarizált műkereskedelmi szakmán belül további megosztottságot, hovatovább ellenségeskedést, mert ez a szakma érdekérvényesítésének további gyengüléséhez vezet.

– A Budapest Contemporary a szigorúan fizikai galériát működtető galériásokat zsűriztetés alapján válogatja.

– Nehezen hasonlítható össze a két vásár, nyilvánvaló a megközelítésbeli különbség: az újonnan létrejött platform láthatóan az exkluzivitásra, a választék szűkítésére és a legszofisztikáltabb hazai közönség megszólítására törekszik, az Art Market Budapest pedig az inkluzivitásban hisz. Hitünk szerint a választék bővítése és a művészet komplexitásának megjelenítése szolgálja hatékonyabban a közönség kiszolgálását és annak szélesítését, így végső soron az alkotók érdekeit is.

A fejlett és jól működő, önmaga folyamatos fejlesztésére és megújítására sikerrel törekvő piacokon tapasztalható tendenciáknak megfelelően az Art Market Budapest kész kilépni a klisészerű megközelítésből, és szívesen vonja be a műkereskedelem újszerű, új közönségszegmensek és generációk megszólítására képes szereplőit. 

Az elmúlt években a Covid és más, a fogyasztást jelentősen befolyásoló tényezők hatására a műtárgypiacon minden más piaci területhez hasonlóan új technikák, megközelítések jelentek meg, amiket egy távlatokban gondolkodó, a művészet és közönsége közötti kapcsolatok gazdagításában gondolkodó szereplő nem hagyhat figyelmen kívül. Az Art Market Budapest kiállítóinak szelekciójában részt vevő, tapasztalt és sikeres külföldi galériatulajdonosokból álló szakmai testület a művészeti színvonal feletti őrködés mellett ezeket a szempontokat is figyelembe veszi.

– Nemzetközi vásárok rendszeres látogatójaként hogy látja az átjárást a magyar művészet és a fejlett piacokon szervezett vásárok, illetve az ottani gyűjtői érdeklődés között?

– A magyar művészetnek egy budapesti vásár keretében való népszerűsítése tekintetében a nemzetközi realitásokat figyelembe kell vennünk, a több száz nemzetközi művészeti vásárt felvonultató globális mezőnyben kevés a belső választékra koncentráló esemény, különösen a mi, még mindig „feltörekvőnek” tekintett régiónkban nem tudja átugrani a nemzetközi ingerküszöböt, így az ilyesmi a külföldről beutazó közönség érdeklődésének megszerzésében nem hatékony. 

Nem véletlen, hogy az Art Market Budapest közel harminc ország kiállítójával igyekszik vonzóvá tenni Budapestet, és a mezőnyben a legkézenfekvőbb piacnak tekinthető Németországból az idei évben is fél tucat, vagy az erős, viszonylag zárt belső piacú Olaszországból négy galéria vesz részt, hiszen ha azt szeretnénk, hogy bizonyos célországokból eljöjjenek hozzánk a vásárlók, azt az onnan érkező kiállítók jelenléte sokkal valószínűbbé teszi. 

Jól látható, hogy a jelentős nemzetközi vásárok esetében is érvényesül ez a logika, és ha a magyarországi vagy kelet-európai vásárlói piacot nem ítélik komolynak, akkor az innen érkező kiállítókat is esetleg a széles választék bizonyos mértékű színesítése szándékával fogják csak befogadni.

– Miből lehetett leszűrni, hogy az Art Market Budapest felkerült az európai nemzetközi vásárok térképére?

– Erre elsősorban abból lehetett következtetni, hogy évről évre könnyebbé vált a külföldi kiállítók bevonása, a megszokottá vált túljelentkezés megteremtette a szélesebb választékból való válogatás lehetőségét. Másrészről pedig leegyszerűsödött jelentős nemzetközi művészeti tényezőknek a programjainkra való meghívása. 

VIP vendégeink és a konferenciánkon részt vevő előadók között idén például éppúgy találkozhat a budapesti közönség a Virginiai Szépművészeti Múzeum (Virginia Museum of Fine Arts) igazgatójával, mint a legendás londoni Serpentine Galéria egyik vezető kurátorával, vagy a BMW nagy befolyású globális kulturális vezetőjével.

– A roma művészet mennyire ragadja meg a nemzetközi érdeklődés figyelmét?

– Maximálisan, és ez idén az Art Market Budapest valamennyi résztvevőjének fel fog tűnni. Az elmúlt években érezhetően kinyílt a nemzetközi érdeklődés a roma képzőművészet iránt, ezt a nagy jelentőségű és trendeket is befolyásoló Documenta, a világ egyik legfontosabb művészeti eseménye tavalyi programja is tovább fokozta, mi pedig erre a folyamatra szeretnénk már az elején ráerősíteni. Kevesen tudják ezt a világon a miénkhez hasonló intenzitással, mélységgel és elkötelezettséggel megtenni. Az Art Market Budapest egyik alappillére egyébként is az, hogy teret igyekszik biztosítani olyan művészeti szereplők bemutatására, amelyek nem vagy csak kevéssé kapják meg az általuk képviselt színvonal által kiérdemelt nemzetközi figyelmet, és amelyek inspirációként szolgálhatnak a szélesebb művészeti közeg számára.

Borítókép: Ledényi Attila, az Art Market Budapest alapító igazgatója várakozással készül az október 19-én kezdődő Art Market Budapestre (Fotó: Fazekas Gyöngyi/MTI)