Éri Péter Budapesten született 1953-ban. Nevelőapja Martin György tánc- és zenefolklorista volt, aki Pétert már egészen egészen kicsi korától rendszeresen elvitte a gyűjtőútjaira, ahol a népzene, néptánc legjobb falusi mestereivel találkozott. Mindez meghatározó élményt jelentett számára, a népi stílus pontos ismerete további életét is végigkíséri.
A kalotaszegi legényes táncot már tízéves korában stílushűen ismerte, 14 éves korában a Bartók Béla néptáncegyüttes szólistája lett, a zenét autodidakta módon tanulta, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) angol–román–néprajz szakán végett.
1975-től ’78-ig a Sebő együttes nagybőgőse és a Muzsikás rendszeres vendégzenésze volt, majd ez utóbbi együttes tagjává vált. Brácsán, kontrán, különböző furulyákon és mandolinon zenélt, énekelt.
A Muzsikás hangmérnöke, a népzenei feldolgozások szerzője, a Magyar Rádió rendszeres népzenei műsorának szerkesztője és készítője volt. Éri Péter 1995-ben átvehette a Muzsikás együttessel a Liszt Ferenc-díjat, 1999-ben a Kossuth-díjat kapott a magyar hagyományos népzene hazai és nemzetközi népszerűsítésében végzett állhatatos tevékenységéért, művészi munkásságáért. Egy évvel később a Magyar Örökség díjat, 2008-ban a legrangosabb nemzetközi világzenei elismerését, a World Music Expo WOMEX-díjat vehette át Sevillában. Ugyanebben az évben a zenekar Prima Primissima díjat, 2016-ban Budapestért díjat nyert. Éri Péter 2022-ben megkapta a Táncház díjat, idén augusztusban pedig kiemelkedő népművészeti munkássága elismeréseként átvehette a Martin György-díjat.
Borítókép: Éri Péter népzenész (Fotó: Földházi Árpád)
