Kásler Miklós: Vaskorban vagyunk, de ezután csak jobb lehet

Kezdetét vette az együttműködés a Nemzeti Színház és a Magyarságkutató Intézet között, amely arra irányul, hogy a színészek és az előadások készítői jobban megértsék az adott történelmi dráma kapcsán a múltunkat és annak értelmezéseit. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója a magyarság eredetéről, az Árpád-ház királyairól, s a kor kutathatóságáról beszélgetett a Nemzeti Színház színészeivel és az eszmecserét vezető Vidnyánszky Attila vezérigazgatóval.

Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója szakmai együttműködési megállapodást ír alá a Magyarságkutató Intézetben 2023. október 18-án (Fotó: Teknős Miklós/Magyar Nemzet) Fotó: Teknős Miklós Forrás: Magyar Nemzet

Mintegy két héttel ezelőtt született megállapodás a Magyarságkutató Intézet és a Nemzeti Színház vezetése között arról, hogy a művészek a történelem iránt érzékenyítő, a múltat alaposabban feltáró beszélgetéseken vesznek majd részt a történelmi tárgyú drámák alaposabb megértése érdekében. 

Kásler Miklós a Nemzeti Színház színészeivel beszélgetett. Fotó: Havran Zoltán

Ennek első mozzanata volt a hétfői találkozó, amelyen Kásler Miklós személyesen, kötetlenül beszélgetett a színészekkel a Nemzeti Színház a Királyok évada címet viselő új kőszínházi évadáról és a színház az Árpád-ház metatörténelmi olvasatával szolgáló új bemutatójáról, az Aranyhajú hármasok című darabról, amelynek épp most zajlanak a próbái.

A Királyok évada sorrendben három olyan magyar darabbal áll a közönség elé, amelyek egyformán az Árpád-korba vezetik vissza a nézőket:

 szeptemberben tartották a Bánk bán premierjét, ugyancsak Vidnyánszky Attila rendezésében mutatják be decemberben az Aranyhajú hármasok című folkoperát, és februárban kerül színpadra Berettyán Nándor interpretációjában Sík Sándor István király című darabja.

Kásler Miklós különös figyelmet fordított az épp most zajló próbákon formálódó kortárs darabra, az Aranyhajú hármasokra, amelyről szólva leszögezte: az aranyhajú gyermekekről szóló zenés színpadi mű a pszichének és a gondolkodásnak olyan mélységeit igyekszik feltárni, ahová mindannyian törekszünk eljutni.

A darabot formáló törekvések szerinte rámutatnak arra is, hogy mindannyian archetípusokba születünk, amelyen nem igazán tudunk változtatni. Az az örökség, amivel születünk, a kromoszómákba is beépül, hogy az idők végezetéig hordozzuk azt, de mégis van remény – és a mű nagysága abban áll, hogy ezt felismeri.

Vidnyánszky Attila vezetésével beszélgettek eredetkutatásról, magyarságról Fotó: Havran Zoltán

Lehetőségünk van arra, hogy a kényszersorsokat választott sorsokká alakítsuk. Ez pedig egyfajta humanizálási folyamat, vagyis a rossz, negatív dolgok jóra fordításának a lehetősége, katartikus pillanat

 – mondta Kásler Miklós.

A Nemzeti Színházban most próbált darab a népi emlékezet kulturális emléknyomait követi, amikor megpróbálja feltárni az ősi tündérmeséinkben jelen lévő, szinte már elfeledett rétegeket, az eredeti mondandót.

A Magyarságkutató Intézet főigazgatója elmondta, hogy az ember mindig a létezés legmagasabb fokára vágyódik, vissza az aranykorba, amikor az univerzum összhangja megvalósult. Ma azonban a vaskort éljük, minden tekintetben egy önmagából kifordult és válságos korszakban vagyunk, az euroatlanti világ elveszítette gyökereit, alapvető természeti értékeink rendszeres támadás alatt állnak. Jó hír azonban, hogy a nagy válságok után mindig egy felemelő időszak következett.

Biztató jel, hogy a Királyok évadában játszott darabokban a magyarság eredetének és sorsválasztásainak legfontosabb kérdései is szóba kerülnek.

A Magyarságkutató Intézet is ezeknek a kérdéseknek jár utána modern tudományos eszközökkel, az archeogenetika felfedezéseit is szem előtt tartva – emelte ki Kásler Miklós. Az intézetében folyó tudományos kutatásokról szólva elmondta, hogy ez a munka nagyon jól halad, minden nap megjelenik valami új felfedezés, ami előbbre vezeti őket. A magyarság kutatásának területén élmezőnyben vagyunk a világon, és – mint mondta – szeretné is, ha ez a helyzet így maradna.

A színészekkel való első találkozás kapcsán kiemelte, hogy a színészek szerepe nagyon fontos, mert rájuk figyel az egész társadalom, ez pedig már több száz éve így van. Amit a színész tesz, az nem más, mint hogy megkísérli alapvető célok, értékek megfogalmazását, megjelenítését – fogalmazott Kásler Miklós.

A Királyok évada első olyan műve, amely az Árpád-ház örökségével vetett számot, az egyik olyan nemzeti klasszikusunk – Katona József Bánk bánja – volt, amelyet Vidnyánszky Attila már sokadjára rendezett meg. A mű bemutatóját szeptember 3-án tartották, a darabot a legközelebb november 22-én játsszák. Az Árpád-ház metatörténelmi olvasatával szolgáló, népmesei ihletésű új magyar folkoperát – Toót-Holló Tamás művét, amelyhez Bársony Bálint és Elek Norbert komponált zenét – december 16-án mutatják be a nagyszínpadon. Sík Sándor 1934-es, a maga korát megelőzően modern – részben az alternatív történelemfelfogás lehetőségeit is kihasználó – darabját pedig február végén tervezik bemutatni Berettyán Nándor rendezésében a Nemzeti Színház Gobbi Hilda-színpadán.

Borítókép: Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója (Fotó: Teknős Miklós)