Bánk bán: nehéz szerepek, belső könnyedség

Vidnyánszky Attila hetedszer rendezte meg a Bánk bánt, s ezek közül harmadjára láthattuk az előadást a Nemzeti Színházban prózai előadásként. A premiert szokatlanul hamar, szeptember harmadikán tartották, s az előadás azt ezt követő két napon is megtekinthető volt. Szeptember 11-re már minden jegy elkelt, de a MITEM októberi programjába is bevették a magyar klasszikust.

2023. 09. 07. 5:21
Bánk Bán
Fotó: Ladóczki Balázs/Origo
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Bánk Bán
Az idei Bánk bánban is fontos szerepet kap a festett üvegablak (Fotó: Origó/Ladóczki Balázs)


Az új formák, megoldások, és az Olekszandr Bilozubnak köszönhető monumentális, palotai környezettől elemelt díszlet mellett azok a jól ismert szimbólumok és díszletelemek is előkerülnek, amikre ráeszmél az, aki nem az első Bánk bánt látja Vidnyánszky Attilától. Korábban lehet, hogy ezek kulcsszerepe egyértelmű volt a rendezőnek, ám ahogyan korábbi krónikákból olvasható, nem feltétlenül illeszkedtek a koncepció nagy egészébe. 

Most viszont biztos, hogy ezek a szimbólumok egytől egyig megtalálták, elfoglalták és kitöltötték a nekik fenntartott helyet. Hogy csak párat említsünk, ilyen például az a színes üvegtábla, amelyet az előadás során festenek a kar tagjai, s amelyen halála előtt felemelik Gertrudis királynét.

 A kérdéses szerepet betöltő történelmi alak megdicsőül a fikcióban, vizuálisan is kiemelkedik az alattvalók dimenziójából. Hasonlóképpen helyet kap a hintaszerű trónus – ezzel Ács Eszter mesterien bánik –, amely a hatalom birtoklásának illékonyságát is kifejezi. Gertrudis nem engedi a trónushoz túl közel Ottót, történetének iróniáját adja viszont, hogy befolyásának tárgyi mementója okozza halálát.
Ugyanígy ismerős lehet a három szőttes, amelyek az előadás záróképében a szereplők feje felett kapcsolódnak össze. A szövőszékek csattogása végigkíséri a színpadon történő eseményeket. A monoton alapzaj a cselekmény háttérben is zajló folyamatosság érzetét erősíti meg – ugyanakkor el is vesz a drámai jelenetek éléből, hiszen nem jön létre a varázserővel bíró csend. A szövőszékek a rideg és letisztult díszleten kívül, az oldalsó takarások helyén bújnak meg, egyfajta háttérben szerveződést sugallva.

Bánk Bán
A három szőttesek egyikén a Szent Korona is megjelenik (Fotó: Origó/Ladóczki Balázs)

A hatalmas fekete díszletelemeket darabokban lehet mozgatni, ami által újabb és újabb terek jönnek létre. Így vizuálisan könnyűszerrel válik szét a trónterem vagy akár Melinda szobája. De nem csak ennek lehetőségeit használja ki a rendezés, hanem a Nemzeti Színház sokrétű színpadtechnikáját is - korábban is világos volt, de Az ember tragédiája során mindenképpen megbizonyosodhattunk sokrétűségéről. A süllyesztők mellett az organikusan formálható színpadfelület is kulcsfontosságúvá válik, amely szó szerint a színészek lába alatt változik és nyeri el a jelenethez illeszkedő formáját. 

Borítókép: Berettyán Sándor és Ács Eszter a trónuson Bánkként és Gertrudisként (Fotó: Origó/Ladóczki Balázs)

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.