Lovász Irén lemezbemutató koncertje a Müpa Fesztivál Színházban

Gyógyító hang címmel jelent meg Lovász Irén Kossuth-díjas népdalénekes, érdemes művész, a néprajztudományok kandidátusa lemeze, amely egy négyrészes lemezsorozat befejező darabja, zárótétele. Ahogy ő fogalmazott: összefoglalása, esszenciája ez mindannak, amit a nemzeti hagyományban gyökerező, anyanyelven mondott népdaléneklés gyógyító szerepéről és kortárs felhasználásáról gondol. A sorozat koronájaként október 8-án a Müpa Fesztivál Színházban lemezbemutató koncertet tart, ahol élőben tapasztalhatja meg a közönség, milyen éltető erejük van népdalainknak.

Fotó: Cseke Csilla

– Az Égi hang, a Belső hang, a Női hang című lemezek után megjelent a sorozat záró darabja, a Gyógyító hang. Négy lemez, amely felvillantja az emberi lét teljességét. Miként születtek a lemezek?

– 2003-ban megjelent álmomban egy mandala, egy négyzettel határolt, négy részre osztott kör, amely mind a négy lemez borítóján megtalálható. Ezt az álomképet mint világképet intuíciónak véltem a jövőmről. Ráébresztett arra, hogy mi a dolgom a hangommal a gyógyítással összefüggésben, és hogyan kell átadnom másoknak is, amit tudok. A kör négy részében lévő négy korong azt sugallta, hogy négy lemezt kell majd készítenem a témakörökből, amikhez a legtöbb közöm van: a szakralitás, a belső, őszinte befelé fordulás, a négy természeti őselem szóra bírása, a nőiség és a gyógyítás. Már azt is tudtam akkor, hogy a negyedik rész az összefoglalása lesz a gyógyító hang koncepciónak.

A négyrészes lemezsorozat befejező darabja a Gyógyító hang. Fotó: Lovász Irén

 

A lemezeket összekötő gondolat

– Korábban úgy fogalmazott, hogy a lemezeket összekötő gondolat az emberi hang segítő, gyógyító erején alapul. Mit jelent ez?

– Az Égi hang – amely a szakrális évkör magyar néphagyományban fellelhető énekeire épül – 2006-ban jelent meg. Azt igyekeztem bemutatni, hogyan járulhatnak hozzá ezek a dalok még ma is a harmonikus személyiség kialakulásához, működéséhez. Közben érlelődött bennem a Belső hang szerkezete is: a négy őselem, a föld, a víz, a tűz és a levegő bennünk élő archetípusait a személyiségfejlődés útjaként képzeltem el, amely természetesen adta az improvizáció lehetőségét. Ez a lemez 2007-ben jelent meg. A Női hang című album váratott magára a legtovább, a Belső hang után tíz évre jelent csak meg, 2017-ben. A hagyományban megélt női sorsokról, érzésekről szól, és arról, hogy már kislánykorunktól benne van népdalainkban a nőiségre való felkészítés. A menyasszonysiratók, a halottsiratók és a többi nagy életfordulón mondott énekek segítenek nem krízisként, nem traumaként megélni az átmeneti rítusokkal járó veszteségeket. Női hang kíséri az embert egy életen át, és azon túl is.

– Idén májusban kiadta a sorozat zárótételét, a Gyógyító hangot. Mi az alapgondolata ennek az alkotásnak?

– A lemez célja, hogy 

a magyar néphagyományban fellelhető ősi segítő, gyógyító erőt felidézze, felszínre hozza és elérhetővé tegye. Bemutatja, hogy a magyar hagyományban használták az ének gyógyító, teremtő erejét, és azt, hogyan tudjuk ezt átnemesíteni a mai világunkra úgy, hogy a testi-lelki egészségünket szolgálja. Néprajzkutatóként népi vallásossággal, népzenével foglalkozom, vallásantropológiát tanítok az egyetemen, és a szakrális kommunikációról írtam a disszertációmat. Fontos témája kutatásaimnak a szó, a hang, mely teremt és gyógyít.

Eleink a kimondott szónak mágikus, teremtő erőt tulajdonítottak. Gyimesben néhány éve gyönyörű, a középkorig visszavezethető, archaikus gyógyító szövegeket, bájolókat találtam még aktívan működő tudásként. Gyógyítókkal találkoztam, akiknek a szemmel verés, az „igizet” elleni bájoló imádságai vagy kígyómarás gyógyítására szolgáló veretes szövegei felkerültek a lemezre. Úgy akartam megfogalmazni a lemezre a témát, hogy benne legyen az antropológiai, néprajzi attitűdöm, kutatásaim eredménye, így ezek a szövegek is. Megmutatom, hogyan gyökerezik a magyar néphagyományban a kimondott szó gyógyító ereje, így kerültek bele a bájolók mellett az áldások, a jókívánságok, amelyekkel a bőséget, termékenységet, a testi-lelki áldást varázsolták eleink.

Ebben a hagyományos társadalmi kommunikációban jól kidolgozott rendszere működött a preventív gyógyításnak: hittek abban, hogy valóra válik mindaz, amit kívánnak egymásnak.

– Zeneileg is különleges a Gyógyító hang. Hogy érték el ezt a hangzást?

– Az, hogy milyen zenei formában artikulálódott mindez, szintén régóta érlelődik. Megtisztelő, hogy kiváló zenésztársaim mind elfogadták a felkérésemet: Lukács Miklós Erkel Ferenc-díjas cimbalomművész, Lantos Zoltánt hegedűművész és Horváth Kornél Kossuth-díjas ütőhangszeres művész, továbbá Ágoston Béla basszusklarinéton és szaxofonon, Pintér Ágnes hárfán, Balázs Gergely hegedűn játszik, Keönch László énekel és kalimbán működik közre és Mizsei Zoltán énekes-billentyűs, aki zenei rendezőként is segít. Egy élő koncertfelvétel több száma is szerepel a lemezen.

– Ezen a koncerten énekelt Дevával, a fiatal énekesnővel. Hogy kezdődött az együttműködésük?

– Tavaly, anyák napjára felkért a Várkert Bazár egy műsorra a Női hang lemezem alapján. Erre készülve ismertem meg Дevát, Takács Dorinát, aki korábbi interjúiban megemlítette, hogy milyen nagy hatással volt zenei útjára, fejlődésére a Belső hang című lemezem. Meghallgattam a dalait, megismerkedtünk, és kiderült, mennyire egy húron pendülünk. Első közös koncertünk volt az anyák napi műsor, amelynek az Alma, fája címet adtam. Az itt készült koncertfelvételek is szerepelnek a lemezen, ahogy más friss darabjaink is. Megidéztük a folytonosságot, anya és lánya kapcsolatát, a női teremtőerőt. Van Дevának egy különleges kisugárzása, vagánysága és természetes őszintesége. Kreatív és tehetséges, aki a határokat feszegeti, ahogy tettem én is mindig. Általa és vele válik teljessé az az időhíd, amit ősanyáink megidézett hangjaitól jelenünk és a jövő lehetőségei közt vélek fölfedezni, láttatni és hallatni. Október 8-án együtt lépünk fel a Müpa színpadán Дevával és zenésztársaimmal.

Borítókép: Lovász Irén lemezbemutató koncertet ad a Müpa Fesztivál Színházban (Fotó: Cseke Csilla)