A Mathias Corvinus Collegium könyvtárában Bartusz-Dobosi László vetített képes előadásával kezdődött a program, ami azért is fontos volt, hogy jobban megértsék a diákok a történelmi hátteret, megismerjék az ikonikus helyszíneket és a politikai élet fontos szereplőit. Az interaktív előadáson a költők, írók, zenészek és énekesek szerepét is hangsúlyozták. A program folytatásaként a diákok a rendszerváltoztatás emlékének művészi feldolgozásaival ismerkedtek a Petőfi Irodalmi Múzeumban és a Capa-központban, ahol intézményes formában gyűjtik a korszak emlékeit.
A rendszerváltozás háttere
Bartusz-Dobosi László elmondta, hogy az MCC-ben sok programtípus van a középiskolásoknak, közülük ezt KáPrémiumnak nevezik. Minden félévben három ilyen program van, amelyet a vezető oktatók hirdetnek meg. – Ezeken húsz-huszonöt diák vesz részt, mi úgy nevezzük, hogy ez egy szakmai mélyfúrás – avat be a vezető oktató. – Két napig valamilyen izgalmas témát járunk körül szakemberek segítségével, külső és belső helyszíneken egyaránt. A gyerekeknek egy pályázatot írtunk ki Kárpát-medencei szinten és kiválasztottuk a résztvevőket, akik Erdélyből, Kárpátaljáról és a mai Magyarország különböző településeiről érkeztek – mondta.
A program a Petőfi Irodalmi Múzeum Helyzetjelentések – Cseh Tamás 80 című kiállításával folytatódott. A diákok Csengey Balázs, PIM - Cseh Tamás Archívum kutatója tárlatvezetésén keresztül ismerkedtek a művész életével, dalainak jelentőségével, miközben halkan szóltak az ikonikus szerzemények. Személyes tárgyak, fényképek, kéziratok, különleges archív felvételek, azaz Cseh Tamás hagyatékának segítségével idézik meg a tárlaton életének és a dalok történetének néhány fontos állomását, barátságát Bereményi Gézával és Csengey Dénessel. Majd a Capa-központba vezetett útjuk, ahol Pap Péter István, az ÁBTL történésze avatta be a diákokat a 2019-es Eufória fotókiállítás válogatott anyaga alapján a történelmi időszak módszereibe, szociofotókon keresztül pedig a kor társadalmi életébe is bepillanthattak. A diákok élénken érdeklődtek a téma iránt, olvasmány- és filmélményeik segítették a hallottak befogadását. Este az RS9 Színházban Tóth András színész előadásában a Mélyrepülés című színdarabot nézték meg, az aznap hallottak megkoronázásaként. A Mélyrepülés Cseh Tamás egyetlen olyan albuma, melynek szövegét nem Bereményi Géza, hanem Csengey Dénes írta. Kérdésfelvetései minden korban aktuálisak: a művészi szabadság, a magány, az alkohol és delírium, a tehetség és a hatalom, végül az egyéni szabadság megtalálása. Másnap egy kerekasztal-beszélgetésen vettek részt a diákok Csengey Balázzsal, majd Csengey Dénes Az utolsó nyáron című filmje zárta a programokat.
Néhány diákkal beszélgettünk az átélt élményekről. Boross Janka Debrecenből érkezett a kurzusra. Neki azért volt különleges az első nap, mert gyerekkorától rengeteg Cseh Tamás-dalt hallgatott édesapjának köszönhetően, így nagy hatással volt rá a kiállítás és a a Mélyrepülés előadás. Morvai Levente Veszprémből érkezett, végzős diák. Úgy véli, a rendszerváltoztatás egy olyan téma, amiről méltánytalanul kevés szó esik mind otthon, mind az iskolában. – Az a tapasztalatom, hogy aktuálpolitikai vonzata miatt igyekeznek kerülni a tanárok – mutatott rá. – Nyolcadik osztályban gyorsan túl akartak lenni ezen a témán, hogy ne jelenjen meg a politika az iskolában. Pedig a modern magyar időszámítás kezdetének tekinthető a rendszerváltoztatás, mert minden folyamat, ami jelenleg zajlik, visszavezethető ide. Ha szeretnénk megérteni jelen korunkat, annak társadalmi és gazdasági berendezkedését, akkor ez egy olyan megkerülhetetlen sarokpontja a magyar történelemnek, amiről beszélni kell. Nagyon értékesnek tartom, hogy van ez a lehetőség, ahol iskolai kereteken kívül szabadabban és művészeti szempontból tudunk foglalkozni ezzel a fontos eseménnyel – fogalmazott Morvai Levente.
