Bár egyetemistaként olvasott a legtöbbet, de már gyerekkorában magával ragadta az olvasás Berényi Emőkét. Az első regény, amit teljes egészében elolvasott az első osztály utáni nyári szünetben, a Huckleberry Finn volt.
A sok olvasmány közül a legnagyobb hatással talán az volt rám, amikor tizenegy-tizenkét évesen leemeltem az otthoni könyvespolcról Émile Ajar Előttem az élet című regényét. Momo, a kreatív megoldások császára lett a személyes hősöm, és ezzel nagyjából eldőlt, hogy irodalommal fogok foglalkozni
– emlékezett vissza a Kultúra.hu-nak adott interjúban az irodalomterapeuta.
A kötelező házi olvasmányokat mindig sokkal nehezebb olvasni, mint amit önként választunk, főleg a sok poros regény esik nehezére a diáknak. Berényi Emőke elmondása szerint most állítják össze az új középiskolai tankönyveket, amelyekben frissített háziolvasmány-listák szerepelnek majd. Mint rámutatott, nemcsak a művek elavulása probléma, hanem a módszereké is.
Én a tanítványaimmal igyekeztem problémacentrikusan feldolgozni a házi olvasmányokat: kiemeltem egy-egy fejezetet, történetszálat, kiragadtam egy olyan részletet, amelyik az ő nemzedéküket megszólíthatja, és különféle drámapedagógiai játékokkal, vagy mondjuk vitakörben és podcastben kellett körüljárniuk a témát.
Az irodalomterapeuta létrehozta az Olvasd magad Facebook-oldalt azért, hogy az irodalomterápiás tevékenységét népszerűsítse.
Magyartanárként az volt a meggyőződésem, hogy nem elsősorban az érettségire való felkészítés a feladatom, hanem az olvasóvá nevelés. Hogy olyan eszközt kell a diákjaim kezébe adnom, amihez később bármikor fordulhatnak, ha elakadnak az életben, és ez az olvasás. Merthogy az olvasás szerintem lelki immunerősítés
– magyarázta.
Berényi Emőke az interjúban arról is beszélt, hogy az irodalomterápiának sokkal több köze van a pszichológiához, mint az irodalomhoz. Ezen a téren képzi most magát, a Szegedi Tudományegyetem integratív mentálhigiénés képzésére jár.
– Egyébként azt észlelem, s már tanárként és szerkesztőként is észrevettem, hogy mennyire sokat jelent a másikra való figyelés. Amikor belenézel a veled szemben ülő szemébe, arra a két órára csak az övé vagy, és úgy tartasz neki tükröt, hogy közben mélységeiben próbálod megérteni a lelkét, akkor is, ha különbözik a tiédtől. Ezáltal azt sugallod neki, hogy szerethető és elfogadható – tette hozzá.
Az interjúból az is kiderül, hogy az irodalomterápiás foglalkozásokra a 25–45 éves korosztály a legnyitottabb.
Ők azok, akik felé ömlik a közösségi médiából, hogy mennyire fontos az önismeret, igényük és szükségük is van rá. Emellett ez az a generáció, amelynek tagjai fiatal felnőttként, kilépve a munka világába sokszor küzdenek nehézségekkel, kisgyerekes szülőként az időbeosztással, tehát nagyon vevők erre a terápiás formára. De kísérletezik a gimis diákjaival is. Ők is szuperül működnek csoportban, mégis nehéz őket megszólítani, és olyan keretet kínálni számukra, ami nem iskolaszagú.
A fiatal anyukákkal is foglalkozik Berényi Emőke.
Mint mondta, egy támogató csoportot indított kifejezetten 0–3 éves gyerekeket nevelő anyáknak. Ebben az időszakban sokan érzik úgy, hogy kicsúszott a talaj a lábuk alól, hiszen alapjaiban változik meg az addig megszokott életük.
Ebben a hétalkalmas folyamatban fogódzókat próbálunk találni, és ehhez mindig viszek irodalmi szövegeket, de néha megnézzük Ráskó Eszter Matrjoska vlogját, vagy hallgatunk egy Palya Bea-dalt, és a Nem akarok beleszólni csapat Insta-posztjaiból is szoktam válogatni
– mutatott rá.
A teljes interjút ide kattintva olvashatják el.
