– Az első körben több ezer szavazat futott be, ami nekünk nagyon pozitív visszajelzés a csatorna hallgatóitól, akik szinte a családunk. Természetesen vannak olyan dalok, amelyekre mindenképp számítottunk, hogy bekerülnek az első harmincba, mert azokat idős, szépkorú, fiatal, középkorú egyaránt ismeri. Ilyen például az Az a szép, A vén cigány vagy épp az Egy cica, két cica – mondta lapunknak Eredics Gábor, a csatorna igazgatója.
Hozzátette, a magyar nótában olyan óriási és gazdag a felhozatal, hogy akár évtizedekig minden évben megválaszthatják hallgatóik a legnépszerűbb ilyen műfajú dalt. – Ezt a kezdeményezést hagyományteremtő jelleggel hoztuk létre.
A 2014-ben hungarikumnak minősített magyar nóták olyan örök érvényű tartalmat hordoznak magukban, amely indokolttá teszi, hogy minden évben megkérdezzük, közülük melyik is az aktuális favorit.
– Nagyon fontos az, hogy az éneklés, a dalolás szokása megmaradjon a közösségeinkben. Régen a falusi kultúrában bárki előadhatta a kedvenc népdalát, a városi környezetben pedig a népies műdal, tehát a magyar nóta töltötte be ugyanezt a szerepet. Úgy látszik, nagy szükségünk van arra, hogy ne csak passzív befogadók legyünk. A magyar nóta amiatt született, hogy közösségben is bátran dalra fakadhassunk. Közel áll hozzánk a dallamviláguk, sőt identitásunkat is meghatározzák, otthonossá teszik számunkra a hazánkat, a Kárpát-medencét.
A csatornaigazgató hangsúlyozta, hogy a 2023-as magyar nóta kiválasztása szeretné segíteni azt, hogy ez a zenei örökség is generációról generációra szálljon. – A XIX. században szinte naponta születtek új nóták, ez a század volt az új stílusú népdal aranykora is, illetve a népszínművek időszaka is óriási szerepet játszott ezeknek a terjesztésében.
Manapság nem annyira keletkeznek nóták, ám most is vannak nagyszerű szerzők – Szirmai Lászlót említhetném –, akik ebben a tradicionális stílusban fogalmazzák meg mondandójukat.
A legfrissebb nóták egyike például a Petőfi-emlékév kapcsán látott napvilágot. – Egy neves prímást, ifj. Sárközy Lajost felkértük arra, hogy olyan Petőfi-verseket zenésítsen meg, amelyek a maguk korábban nem váltak nótává.
A csatorna a külhoni magyarokat is megszólította a szavazással, ezzel kapcsolatban Eredics Gábor úgy fogalmazott: – Mi a magyar zene rádiója vagyunk. Ez egy nagyon mély értelmű szlogen, és arra utal, hogy
egy ilyen közmédia.csatornának felelőssége van a közösség erősítésében, a nemzeti összetartozásban.
Ráadásul itt a magyar nóta kapcsán ki kell emelni, hogy egy egészen különleges Kárpát-medencei jelenségről is szó van, mivel nagyon sokszor a szomszéd népeknél, nemzetiségeknél is hozzátartozik a magyar nóta az otthonosság érzéséhez. Kevesen tudják, hogy a volt szlovákiai államfő, Rudolf Schuster például nagyszerű nótaénekes. Ez is azt mutatja: nagyon fontos, hogy meglátogassuk a határon túli magyar közösségeket egy-egy turné alkalmával, mert a magyar nóta fontos összekötő kapocs is lehet a szomszéd népekkel.
Borítókép: A Dankó Rádió a rádiózás történetében először indított útjára egy izgalmas szavazást (Fotó: MTI/Zih Zsolt)
