A dokumentumfilmből megtudjuk, hogy a hetvenes évek közepétől Bánszky Pál, az akkori Népművelési Intézet vizuális osztályának vezetője, illetve Péterfy László (Kossuth-díjas festő- és szobrászművész) elindítottak egy olyan országos képzést, ahol a fafaragók a hagyományos technikák mellett a népi ház- és bútorépítészetet is megtanulták. A képzéshez kapcsolódóan merült föl az a gondolat, hogy a fafaragó hagyományok elsajátításához olyan közösségi terek kellenek, amelyek gépekkel, anyagokkal jól felszereltek, hiszen ez a tanulás már nem volt elképzelhető a művelődési házak tereiben.
A táncházak hangos sikere mellett kisebb figyelmet kapott a tárgyalkotó népművészek tevékenysége. E tehetséges, fiatal nemzedék egymásrautaltsága, összetartozása eleinte a tokaji alkotótáborban mutatkozott meg. Hamarosan megépült a híres velemi alkotóház, amelyben szinte az egész ország alkotói részt vettek, az egy olyan példát és motivációt jelentett a szakterületen dolgozó fafaragóknak és népművészeknek, amely után több megye szeretett volna magának hasonló alkotóházat építeni.
A dokumentumfilm arra is rámutat, hogy ez a korszak nem a civil szerveződések megalakulásának időszaka volt, de a szellemi-szakmai vezetők: többek közt Péterfy László, Bánszky Pál, Makovecz Imre mégis ki tudták harcolni, hogy a nomád nemzedéknek köszönhetően kialakult „népművésztudat” tovább éljen, s ez helyi intézmények létrejöttében is manifesztálódjon. Nagy László, Makovecz Imre, Csoóri Sándor, Zelnik József és Péterfy László szellemisége jelentette számukra a fő táptalajt.
Kinyó Ferenczy Tamás dokumentumfilmje arról is beszámol, hogy a kommunista hatalom nem tudott mit kezdeni az értelmiségi lét felelősségét ösztönösen átérző nomádokkal, akik nyíltan ugyan sosem voltak rendszerellenesek, ám az a szellem, amit képviseltek, igen messze állt az aczéli kultúrpolitika internacionalista, szocialista felfogásától. A kulturális kormányzat ezért folyamatosan kereste az utat az ellehetetlenítésükhöz, lejáratásukhoz. Az ügynöki jelentéseken, vagy az Élet és Irodalom hasábjain kibontakozó építészvitán keresztül megdöbbentő hitelességgel ismerjük meg az Aczél-korszak áskálódásait, ármányait, nemzeti értékeink ellen vívott ádáz küzdelmét. Ugyanakkor a dokumentumfilm azt is megmutatja, milyen módon lett jelenünk részévé az akkor értékes művészeti alternatívát kínáló szellemi mozgalom.
Borítókép: Jelenet A nomádok fél évszázada című filmből (Forrás: YouTube)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!