A jelen időszak nagy feladata, hogy a műemlékek felújítása mellett gondoskodjunk azok fenntartásáról is. Nem engedhetjük meg, hogy a legszebb magyar épületek újra veszélybe kerüljenek − hangsúlyozta Lánszki Regő az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építészeti államtitkára a Nógrád vármegyei Benczúrfalván található Benczúr-kúria pénteki, ünnepélyes átadásán.
Egy épület végső formájában magán viselheti számos más művészeti ág, így a képzőművészet, iparművészet – szobrászok, festők, üvegművészek – alkotásait, ugyanakkor a benczúrfalvi kastély mutatja, hogy mindez mást is jelenthet
− fogalmazott a politikus a pénteki ünnepségen. Rámutatott: az építészet nemcsak felszínt, de teret is tud adni a művészeteknek, hiszen az itteni műtermekben festett Benczúr Gyula és alkotott idősebb és ifjabb Szabó István szobrász is.
Az épület története kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy Benczúr Gyula Mikszáth Kálmán javaslatára vette meg a kastélyt. A korhű felújításnak köszönhetően nemcsak egy szép kastélyt láthatunk, de közelebb kerülünk a magyar történeti festészet legnagyobb alakjának személyiségéhez. Az épületet a XVIII. században a Watthay család építette, később több tulajdonos váltotta egymást. Benczúr és családja reneszánsz és rokokó bútorokkal, értékes műtárgyakkal és szőnyegekkel rendezte be a boltozott tereket, a falakat pedig saját műveivel díszítette.
A művész a magtár átalakításával itt építette fel saját műtermét és készítette el több jelentős alkotását, mint például Az Európa elrablása vagy A Krisztus az olajfák hegyén című képét. A család Benczúr Gyula halála után a kastélyban panziót üzemeltetett. 1945-ig a család használta a kastélyt, majd kifosztották, és az államosítás után az épülethez nem illeszkedő funkciókat látott el: volt tsz-iroda, mozi, kultúrház, iskola vagy raktár, majd az elhagyatottság volt a sorsa.
− A mindenkié, tehát senkié állapotát ezután felváltotta a gazdátlanság, aminek következtében kevesebb mint száz évvel Benczúr halála után az épület szinte menthetetlen lett. A magyarországi kastélyok történetében ez a történet tipikusnak mondható − mondta az államtitkár. Hozzátette, hogy ezek nem állami ingatlanok, hanem magánkastélyok, amelyeket az állam elvett a tulajdonosoktól, és a rendszerváltással ez a folyamat nem állt meg.