Szinte menthetetlen volt a Benczúr-kúria, mára ismét régi pompájában ragyog + videó

Hároméves felújítási munkálatokat követően pénteken Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára és Oláh Zsanett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója ünnepélyesen is átadta a Benczúr-kúriát. A létesítmény 1,017 milliárd forint európai uniós forrásból teljes körű rekonstrukción esett át.

A jelen időszak nagy feladata, hogy a műemlékek felújítása mellett gondoskodjunk azok fenntartásáról is. Nem engedhetjük meg, hogy a legszebb magyar épületek újra veszélybe kerüljenek − hangsúlyozta Lánszki Regő az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építészeti államtitkára a Nógrád vármegyei Benczúrfalván található Benczúr-kúria pénteki, ünnepélyes átadásán.

Egy épület végső formájában magán viselheti számos más művészeti ág, így a képzőművészet, iparművészet – szobrászok, festők, üvegművészek – alkotásait, ugyanakkor a benczúrfalvi kastély mutatja, hogy mindez mást is jelenthet

 − fogalmazott a politikus a pénteki ünnepségen. Rámutatott: az építészet nemcsak felszínt, de teret is tud adni a művészeteknek, hiszen az itteni műtermekben festett Benczúr Gyula és alkotott idősebb és ifjabb Szabó István szobrász is.  

Az épület története kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy Benczúr Gyula Mikszáth Kálmán javaslatára vette meg a kastélyt. A korhű felújításnak köszönhetően nemcsak egy szép kastélyt láthatunk, de közelebb kerülünk a magyar történeti festészet legnagyobb alakjának személyiségéhez. Az épületet a XVIII. században a Watthay család építette, később több tulajdonos váltotta egymást. Benczúr és családja reneszánsz és rokokó bútorokkal, értékes műtárgyakkal és szőnyegekkel rendezte be a boltozott tereket, a falakat pedig saját műveivel díszítette.

A művész a magtár átalakításával itt építette fel saját műtermét és készítette el több jelentős alkotását, mint például Az Európa elrablása vagy A Krisztus az olajfák hegyén című képét. A család Benczúr Gyula halála után a kastélyban panziót üzemeltetett. 1945-ig a család használta a kastélyt, majd kifosztották, és az államosítás után az épülethez nem illeszkedő funkciókat látott el: volt tsz-iroda, mozi, kultúrház, iskola vagy raktár, majd az elhagyatottság volt a sorsa.

− A mindenkié, tehát senkié állapotát ezután felváltotta a gazdátlanság, aminek következtében kevesebb mint száz évvel Benczúr halála után az épület szinte menthetetlen lett. A magyarországi kastélyok történetében ez a történet tipikusnak mondható − mondta az államtitkár. Hozzátette, hogy ezek nem állami ingatlanok, hanem magánkastélyok, amelyeket az állam elvett a tulajdonosoktól, és a rendszerváltással ez a folyamat nem állt meg. 

A kultúrtörténetileg is jelentős kastély majdnem az enyészeté lett (Forrás: Facebook/Lánszki Regő)

Kiemelte, hogy a Nemzeti kastély- és várprogramnak köszönhetően komoly anyagi ráfordítással, országosan 28 műemléket sikerült megmenteni a több százból. Ezen épületek a felújítás után, ha nem sikerül megoldást találni a hasznosításukra, hamarosan ugyanolyan helyzetbe kerülnek, mint korábban, hiszen bevételeik nem fedezik a fenntartásuk költségeit. 

− A műemlékek megőrzése érdekében a hasznosítás megoldása elengedhetetlen. Ezért az új, a magyar építészetről szóló törvény adókedvezményeivel megteremtik annak alapját, hogy a műemlékek tulajdonosainak megérje felújítani és használni ezeket az épületeket. A kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvény pedig azt célozza, hogy legyen gazdája ezeknek a műemlékeknek − fűzte hozzá az államtitkár. 

Oláh Zsanett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója szerint Benczúr Gyula a historizáló akadémikus irányzat egyik legjelentősebb magyar mestere volt, aki önmagát képírónak nevezte, festőként, tanárként és közéleti szereplőként is formálta a magyar művészvilágot. A benczúrfalvi műteremben olyan alkotások születtek, mint az Önarckép palettával, illetve a Turbános önarckép, amelyet megtekinthetnek a helyszínen nyíló állandó kiállításon. A Benczúr-kúria azért is különleges, mert nem egy történelmi család által vált ismertté, hanem egy olyan ikonikus alkotó által, akinek a hatása a mai napig érezhető a magyar művészvilágban – ismertette az ügyvezető. Hozzátette: 

Személyes küldetésemnek tartom, hogy Benczúr Gyula szellemi hagyatékát az általa megálmodott környezetben egy olyan közösségi térként örökítsük tovább, ahol a képzőművészet sok ága meg tud jelenni, és amely helyi összefogással a művészet iránt fogékony látogatóközönség zarándokhelyévé válhat.

Borítókép: Az épület összeségében még sosem volt ilyen szintű, teljes körű munkával felújítva. (Fotó: Batár Zsolt)