Kiemelte, hogy a Nemzeti kastély- és várprogramnak köszönhetően komoly anyagi ráfordítással, országosan 28 műemléket sikerült megmenteni a több százból. Ezen épületek a felújítás után, ha nem sikerül megoldást találni a hasznosításukra, hamarosan ugyanolyan helyzetbe kerülnek, mint korábban, hiszen bevételeik nem fedezik a fenntartásuk költségeit.
− A műemlékek megőrzése érdekében a hasznosítás megoldása elengedhetetlen. Ezért az új, a magyar építészetről szóló törvény adókedvezményeivel megteremtik annak alapját, hogy a műemlékek tulajdonosainak megérje felújítani és használni ezeket az épületeket. A kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvény pedig azt célozza, hogy legyen gazdája ezeknek a műemlékeknek − fűzte hozzá az államtitkár.
Oláh Zsanett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója szerint Benczúr Gyula a historizáló akadémikus irányzat egyik legjelentősebb magyar mestere volt, aki önmagát képírónak nevezte, festőként, tanárként és közéleti szereplőként is formálta a magyar művészvilágot. A benczúrfalvi műteremben olyan alkotások születtek, mint az Önarckép palettával, illetve a Turbános önarckép, amelyet megtekinthetnek a helyszínen nyíló állandó kiállításon. A Benczúr-kúria azért is különleges, mert nem egy történelmi család által vált ismertté, hanem egy olyan ikonikus alkotó által, akinek a hatása a mai napig érezhető a magyar művészvilágban – ismertette az ügyvezető. Hozzátette:
Személyes küldetésemnek tartom, hogy Benczúr Gyula szellemi hagyatékát az általa megálmodott környezetben egy olyan közösségi térként örökítsük tovább, ahol a képzőművészet sok ága meg tud jelenni, és amely helyi összefogással a művészet iránt fogékony látogatóközönség zarándokhelyévé válhat.
Borítókép: Az épület összeségében még sosem volt ilyen szintű, teljes körű munkával felújítva. (Fotó: Batár Zsolt)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!