Az Eltávozott nap az állami gondozásban felnőtt Szőnyi Erzsi történetét meséli el. A lány a szüleit keresi, szeretné tudni, hogy honnan származik. Édesanyja jelentkezik is, de a személyes találkozáskor nem vállalja a lányt a férje előtt. Ez nem könnyíti meg Erzsi életét, továbbra is csak sodródik az emberek között, aztán egy klubban megismerkedik Gáborral.
Ez egy nagyon izgalmas korszak volt. 1964–65-ben elindult beatmozgalom, amire a filmgyár csapott le a leghamarabb, legbátrabban, legmerészebben, ennek köszönhető, hogy mi számtalan filmben szerepeltünk, és az is, hogy számtalan film aláfestő zenéjét is elkészíthettük. Ez egy óriási pillanat volt a mi életünkben, hiszen a film fedezett fel minket először
– mondja Szörényi Levente rámutatva, miért volt fontos mérföldköve az Illés zenekar pályájának ez a film.
Kovács Kati nemcsak énekesi, hanem színészi tudását is megmutatja a filmben. – Sose szerettem volna színésznő vagy filmszínésznő lenni – mondja a Kossuth-díjas énekesnő, aláhúzva, hogy nála ez a két dolog elválik. – A filmművészet a pillanat művészete. Lehetőséged van rá, hogy kicsit korrigálj a jeleneten, csak kinézel a szkriptesre, és látod, hogy jó volt-e a jelenet vagy épp ellenkezőleg – fejti ki Kovács Kati a beszélgetésben.
Az énekesnő azt is elmondja, hogy volt némi ellenérzése a női rendezőkkel kapcsolatban.
– Attól féltem, hogy hisztéria lesz, nyugtalanság, kiabálás, de Mészáros Márta ennek pont az ellenkezője volt: nyugodt, kiegyensúlyozott, kedves, és figyelembe vette, ha azt mondtam, hogy lehet, hogy ez vagy az a jelenet nem életszerű.
Zavaros Eszter arról is kérdezi Szörényi Leventét, hogy nála a forgatókönyv alapján születik meg egy-egy dallam, vagy előbb van a zene és azt illesztik a forgatókönyvhöz. E film esetében, mint arra a Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző rámutat, csak egy nótát kellett írni. Kovács Kati hozzáteszi, hogy nem is akármilyet írt, fontos ugyanis, hogy olyan dal szülessen, amely megtámasztja a film lényegét. – Nem egy vidám csárdást írtál, hanem egy kicsit elgondolkodtató, meditatív dalt, amire azt mondtam, hogy ez az, ez idetartozik a filmhez!
A beszélgetés második felében Máthé Áron történész, szociológus beszél a film kortörténeti hátteréről. – Ekkoriban jelent meg Fejes Endre Rozsdatemető című regénye, amely a munkás világot is felvázolja, úgyhogy mondhatjuk, hogy ez a klasszikus magyar ipar kiteljesedésének egyik epikus nagy korszaka, azzal együtt, hogy már ekkor megkezdődött a lemaradás, sőt hozott hátrányok is voltak – mutat rá a történész.
A kultikus filmről további izgalmas részleteket tudhat meg, ha megnézi a Szélesvásznú történelem aktuális epizódját, amely ma 17.30-tól látható a Hír Televízió műsorán, 19.10-kor pedig következik az Eltávozott nap című film.
Borítókép: Zavaros Eszter, Kovács Kati és Szörényi Levente a Szélesvásznú történelem adásában (Forrás: Hír TV)
