A riporter a beszélgetést azzal vezette fel, hogy ezelőtt 20-25 évvel még egészen mások voltak a nyelvtani szabályok – például az elválasztás szabályai –, és akik akkor tanulták, ma nehezen jutnának át egy felvételi vizsgán. Balázs professzor erre azt válaszolta, hogy igazából ez nem jelentene problémát, mert ma már nincsenek felvételik sem, hisz az érettségi pontok alapján juthat be valaki felsőfokú intézménybe.
– Az érettségin pedig nincsenek nyelvi kérdések, csak az irodalomhoz kötődők vannak. Esszét kell írni, szövegértés van, de azt már nem nagyon kérdezik meg, hogy mi az ige, a főnév, hogy milyen mondatrészek vannak. Sőt, már helyesírás sincs, azt hiszem, egy pontot levonnak, ennyi. Régen a helyes elválasztás is feladat volt, de ma már én sem tartom a helyesírás legfontosabb kérdésének. Főleg amióta számítógépet használunk, hisz a program vagy automatikusan elválasztja, vagy kitolja a sor végére a szöveget.
A műsorvezető elmondta, hogy sokaknak azért jelent problémát a helyesírás, mert a szabályzat az elmúlt 20-25 év alatt nagyon sokat változott.
– Ezzel nem értek egyet, ezt mindig cáfolni szoktuk.
2015 óta van egy kicsit korszerűsített helyesírás, de az annyira minimálisan változott, hogy aki addig tudta a helyesírást, az igazából nem kerül bajba. Előtte 1984-ben volt módosítás, tehát harmincegy év alatt semmilyen komoly változás nem történt.
Nagyon sok új szó jön viszont be, és ezeknek a szavaknak a helyesírása kérdéses. Itt van például a chip szó. Kérdés, hogy cs-vel írjuk vagy ch-val. Ilyen problémák vetődnek fel, de ez nem a helyesírás logikáját képviseli, pusztán csak arról van szó, hogy egy angol szót teljesen átírunk-e, vagy csak egy kicsit írjuk át. Nem változtak a helyesírás alapvető szabályai. Ugyanúgy kell a hangokat rögzíteni, ugyanúgy kell egybe- vagy különírni – ez a legnehezebb része egyébként –, és a földrajzi nevek helyesírása sem változott – jelentette ki határozottan a professzor, aki azt is elmondta, hogy a bizonytalanságok fő oka az, hogy a magyar helyesírás nem annyira könnyű, mert vannak benne is-is esetek.
– Én is elgondolkodom néha egy-egy dolgon, pedig naponta foglalkozom vele. Van egy szolgáltatásunk, a Magyar Nyelvi Szolgáltató Irodának egy ingyenes tanácsadása, ahol minden nap kapunk kérdéseket. Ott szeretnek olyan dolgokat kérdezni, amelyek határesetek, amikor az ember elkezd gondolkodni, hogy tényleg így, vagy úgy írjam-e le. Ez a nyelvésznek is jelenthet gondot, különösen bonyolultabb kifejezések esetében – mesélte élményeit Balázs Géza nyelvész.
A műsorban ekkor szóba került a mai fiatalság modern eszközökön – telefonon, számítógépen történő – privát levelezése, ahol már nem nagyon foglalkoznak a helyesírási szabályokkal, a hibák ellenére is meg tudják magukat értetni egymással.
– Jómagam a magyar nyelv szabályait, a magyar helyesírás kérdéseit kutatom, alkalmazom, és megpróbálom megoldani a nem egyértelmű eseteket. Van ezen kívül egy másik kutatási területem, az internet világa, az új, elektronikus, számítógépes világ. Ez óriási mértékben hat a hagyományos nyelvre és helyesírásra. Olyan technológiai változások történtek az elmúlt 25 évben – ezt nevezzük informatikai vagy digitális fordulatnak vagy forradalomnak –, amelyek alapvetően változtatták és változtatják meg most is a kultúránkat és a nyelvünket.
Létrejött egy új típusú írásbeliség. Ez a másodlagos vagy spontán írásbeliség. Ez jelenti azt, hogy látszólag már nem törődünk a szabályokkal, amelyeket a hagyomány, az akadémiai szabályzat rögzített, hanem leírjuk azt és úgy, ahogyan gondoljuk. Egybe a szavakat, vagy éppen külön, elválasztással nem törődünk. Kiejtés szerint írjuk a szavakat és a szóelemző írásmódot félretesszük. Ez világtendencia, minden nyelvben megtörténik, ami gyakorlatilag szétszedi a hagyományos helyesírást. Előbb-utóbb ez egy szubkulturális írásbeliséggé alakul át
– fejtette ki a professzor.
A Balázs Géza nyelvészprofesszorral az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából készült teljes beszélgetést a Kultúrnemzet podcastjában hallgathatják meg.
