A forgatás helyszínén már javában tartanak az előkészületek, amikor megérkezünk. Az autentikus fellépőruhák kikészítve, az együttes tagjai a hangszerek elhelyezését végzik, olykor megszólaltatva egyiket-másikat. A hangtechnikusok beállítják a mikrofonokat, fényeket, mindenki jókedvűen teszi a dolgát. Erdal Salikoglu a hangszeréről mesél az együttes néhány tagjának, akik érdeklődve veszik körül az énekmondót, a hangszer kialakításáról beszélgetnek.
Bársony Bálint és zenekara
Aztán játszik is egy kicsit rajta, most törökül énekli a készülő videóklip dalának első sorát: „Uzun ince bir yoldayım.” Az ősi török dallam ismertségét Erdal a Tavaszi szél népdalunkhoz hasonlítja. Az első versszak szövege magyarul így fordítható:
Régtől fogva úton vagyok / Folyton-folyvást vándorolok / Mi az oka, nem tudhatom / Utam rovom napról napra / éjről éjre / napról napra / éjről éjre haj.
Erdal Salikoglu eredetileg reumatológus szakorvos, a törökországi néptáncmozgalomtól jutott el a régizenéléshez. Szoros barátság fűzte Kobzos Kiss Tamás énekmondóhoz, sokszor koncerteztek együtt. 2011-ben megalapította az Isztambuli Magyar Kulturális és Baráti Társaságot, 2012-ben megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést, 2020- ban pedig a Pro Cultura Hungarica díjat. 2013-ban török nyelvre fordította Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényét, majd több más magyar könyvet is.
– 1991-ben jöttem először Magyarországra egy orvostovábbképzésre – mondja tökéletes magyarsággal Erdal Salikoglu. – Ekkor ismerkedtem meg Kobzos Kiss Tamással az Óbudai Népzenei Iskolában. Kiderült, hogy foglalkozott már korábban is török népzenével. Ekkor kezdődött a barátságunk, majd többször felléptünk közösen népzenei fesztiválokon, gyermektáborokban, különböző városokban. Mindig kellett mesélnem a fellépéseken és a gyakorlatban lassan elsajátítottam a magyar nyelvet – mondja Erdal, majd a török–magyar kapcsolatról beszél, amely messzire nyúlik vissza, és mindegy szerinte, hogy rokonság vagy szomszédság volt ez, a lényeg: létezik egy híd köztünk.
– Mivel ez megvan, lépjünk rá és erősítsük a kapcsolatot – hangsúlyozza. – Én a népzene segítségével, mert ahhoz értek. A népi kultúrában sok közös elem van a két nép között, ezzel kell foglalkoznunk elsősorban. Hallottam a Magyar Rhapsody Projektről, hogy az ősi, keleti gyökerekkel foglalkoznak, találkoztunk és ma már együtt dolgozunk. A mai forgatáson felvesszük azt a dalt, amit Kobzos Kiss Tamással is énekeltünk valaha.
A dal 1949-ben keletkezett, szerzője az 1894-ben született Asik Veysel, aki 12 éves korában elvesztette a látását. Ő lett a török népi irodalom egyik kedvelt költője, dalszerzője, baglama- és szazművésze. Most a magyar–török évadban együtt is az a feladatunk, hogy erősítsük a hidakat, minél több ember járjon át rajta egymáshoz
– foglalja össze Erdal.
Közben minden készen áll a felvétel elkezdéséhez, Erdal is elfoglalta helyét és megszólaltak az autentikus hangszerek és a dal, amit ha egyszer hallottunk, sosem megy ki a fülünkből, szívünkből, gondolatainkból.
Bársony Bálint és a Magyar Rhapsody Projekt 2014-ben azzal a küldetéstudattal vállalt szerepet a hazai kultúrszférában, hogy zenéjével erősítse nemzeti identitásunkat és tisztelegjen nagy magyar zeneszerzőink, népdalgyűjtőink előtt.
Az együttes vezetője Bársony Bálint Artisjus- és Fonogram-díjas szaxofonművész, zeneszerző, akit az idén tízéves együttesről és 25 éves zenészi pályafutásáról kérdeztük. – Klubzenekarokban játszottam először, majd 19 éves voltam, amikor bekerültem a Back II Black zenekarba, szaxofonos szólistaként. Akkor a szaxofon miatt az afroamerikai zenék, a jazz, a szving, a funkyzene vonzott többek között. Alapvetően klasszikus zenét tanultam, abból érkeztem mint klarinétos. Harminchárom éves korom körül jött egy változás az életemben: Ferenczi Gyuri barátom mondta, hogy akkor fogok igazán önmagamra lelni, ha a magyar népzene gyökereiből táplálkozom – avat be Bársony Bálint, majd elmeséli, hogy a városi lét már nem segítette a folyamatokat, mert ekkor már meditációval és hangtálakkal foglalkozott, és a lovaglás révén sok időt töltött a természetben.
Megismertem életem szerelmét, és ma már két gyermekünkkel egy parasztházban élünk a Pilis lábánál – folytatja az ismertetést. – Azáltal, hogy ilyen sok időt töltök a természetben, előjöttek az ősi dolgok. A természet hangjai és például egy ló vágtatempója több ezer éve is ugyanúgy hangzott, mert ezek állandók, ezekkel a hangokkal lehet kapcsolódni az ősi hangokhoz, rezgésekhez, ebből indultak az inspirációim. Aztán jöttek az ősi hangszerek, amelyek megszólaltatását, harmóniáját kezdtem el kutatni: elindult egyfajta kísérletezés a tekerőlant, kobza, tárogató, töröksípok és dobok segítségével. Így született a Levédia című albumunk 2020-ban, amely sok keleti irányba mutató dallamot hordoz magában.
A következő albumunk, amely jövőre jelenik meg, még erőteljesebben hordozza az ősi rezgéseket, amelyekkel az íjfeszítő népekkel való kapcsolatfelvételre is törekszünk. Sok inspirációt kapunk Kassai Lajos lovas íjász barátom bemutatóiból, ezt követjük le zenében. Van egy ősi zenei textúra, ami sokkal közelebb áll egymáshoz, mint a mai, ezeket a pontokat próbáljuk megkeresni. Mi zenében igyekszünk a gyökereinket erősíteni, hiszen meggyőződésem, ha egy fának nincsenek erős gyökerei, amit óvunk, védünk, abból nem lesz gyümölcs. Két dalt rögzítünk itt ma, az egyiket Erdal mesterrel, a másik pedig egy híres török klarinétos dala a mi feldolgozásunkban – teszi hozzá az együttes vezetője.
Magyar Rhapsody Projekt
Az együttes az elmúlt tíz évben két nagylemezt, 16 videóklipet és 5 koncertfilmet jelentetett meg, emellett pedig állandó fellépője nemzetünk legnagyobb határontúli, külföldi és hazai kulturális eseményeinek. A zenekar tagjai: Elek Norbert zongora, ének, tekerőlant, ősi dobok, Oscar-díjas filmalkotások hangszerelője, a tűzijátékok zeneszerzője; Rieger Attila gitár, vokál, kobza, Fonogram-díjas jazzgitárművész, tanár; Máthé László basszusgitár, hegedű, nagybőgő, vokál, Prima Primissima díjas művész, tanár; Tar Gergely ütőhangszerek, hang drum, ősi dobok, vokál, Fonogram-díjas dobművész, hazánk legtöbbet foglalkoztatott ütőhangszerese; Hidász Tamás dob, ének, vokál, több nemzetközi jazzdob versenyen I. helyezéssel kitüntetett dobművész, tanár.
Borítókép: Bársony Bálint és zenekara a török Erdallal (Fotó: Mirkó István)
