A készítők elmondták, hogy a film alacsony költségvetésből készült, a stáb például a forgatáson azokat az ételeket fogyasztotta, amiket a Konyak nevű konyhafőnököt megszemélyesítő Bede Róbert mesterszakács kelléknek főzött meg. A Brigádnapló több támogató segítségével és az alkotók szerint nagy-nagy szeretettel készült. A különleges film díszbemutatójáról a Délmagyar.hu számolt be.
Az egykori Petőfi-komplexumban létesült Tóth József Színház és Vigadóban két telt házas vetítés is volt. Sokakat érdekelt a történet, hiszen Szentesen a Petőfi mindenki számára jelentett valamit.
Az 1970–72 között íródott és precízen vezetett, fotókkal és rajzokkal bőségesen illusztrált napló szolgált alapul a film forgatókönyvéhez, amely továbbviszi a brigádok történetét egészen 1989-ig. Ezt az időszakot a munkaversenyek határozták meg, minden egység túl akart tenni a többin. A brigádnaplókban dokumentálták a helyi közösség életének fontos eseményeit, élményeit – az őszi vendéglátónapokat, a dolgozóknak megtartott pótszilvesztereket. A filmet 2023 nyarán forgatták Szentesen eredeti, olykor „álszentesi” helyszíneken. A történet hol az elmúlt évtizedekben, hol a jelenben játszódik, időnként archív amatőr filmeket is felhasználva. Az önkormányzat megérezte a filmben a városmarketing lehetőségét, így örömmel támogatták készítését már a kezdetektől, amikor kiderült a szereposztás, amely eleve garanciát jelentett a sikerre.
Külön érdekesség, hogy a stáb nagy része Szentesről származik. Így a rendező, Szőke András, a producer, Mészáros Zoltán, az egyik főszereplő, Gáspár Tibor, a volt drámai tagozatos Zelei János, Szőke régi alkotótársaként Badár Sándor, a zenei közreműködőknél Mészáros Murphy Gábor, a Just Showband, az itt született, amúgy csongrádi Abebe Dániel, a régi Panoráma-diszkókat megidéző Rákász Béla. Aki viszont nem született szentesi volt a filmkészítők közül, az alkotófolyamat közben maga az is azzá szeretett volna válni – hangzott el a bemutatón.
A Délmagyar.hu riporterének kérdésére Szőke András kifejtette, hogy az akkori Magyar Népköztársaságban mindenütt jelen voltak a brigádok. A társ-forgatókönyvíró Nemes Orsolyával úgy próbálták összerakni az egész történet üzenetét, hogy ne csak az idősebbek, hanem a fiatalabbak is be tudják fogadni, s mindenhol megértsék. Kiderült ugyanis, hogy a környező országokban, Romániában, Bulgáriában, Jugoszláviában és Csehszlovákiában nem létezett a brigádnapló mint fogalom.
Bede Róbert mesterszakács elárulta, hogy a film témájául szolgáló éra végére még maga is emlékszik, hiszen 1985-ben lett ipari tanuló egy szállodában, amikor a vendéglátóiparban még jelen voltak a hiánygazdálkodás nyomai, amikor mindenki elvitte, ami neki kellett.
A film erős üzenete, hogy a nehéz idők erős embereket teremtenek, akiknek kreatívan meg kell oldaniuk a problémákat. Ez a film róluk szól. A brigádnapló pedig tökéletesen beleillik a kor mindent adminisztráló rendszerébe, ahol a becsületes munkánál többet ért az, amit elkönyveltek.
A díszbemutatóról szóló tudósítás teljes terjedelmében a Délmagyar.hu oldalán olvasható el.
