Csák János rádióműsort vezet

Minden hónapban egyszer a Kossuth rádió Az este című műsorának házigazdájaként jelentkezik Csák János kulturális és innovációs miniszter, aki első alkalommal, hétfő este a magyar kutatások és tudományos élet nemzetközi beágyazottságáról, a magyar kutatók kreativitásáról, tehetségéről beszélgetett Gulyás Balázs orvossal, neurobiológussal, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnökével.

Csák János havonta egyszer Az este című rádióműsor házigazdájaként jelentkezik Fotó: Koszticsák Szilárd

Csák János felidézte: Gulyás Balázs a Semmelweis Egyetemen szerzett orvosi diplomát, a Leuveni Katolikus Egyetemen pedig neurobiológiában PhD- fokozatot, majd a svédországi Karolinska Intézet Klinikai Neurofiziológiai Tanszékén és az Oxfordi Egyetem Kísérleti Pszichológiai Tanszékén dolgozott. Végzett teológiát, matematikát és orvostudomány terén habilitált. A legutóbbi tizenkét évet Szingapúrban, a Nanjang Technológiai Egyetemen töltötte, ahol megalapította a Kognitív Neuroképalkotó Központot. Tizennégy könyvet írt, 290 tanulmányt publikált és hét szabadalom fűződik a nevéhez.

Csák János Gulyás Balázzsal beszélgetett. Fotó: Koszticsák Szilárd

Csák János kiemelte: a mai világban bonyolult, nehezen értelmezhető folyamatok zajlanak, és a tudomány vezető szerepet tölt be abban, hogy megértsük világunkat.

Gulyás Balázs arról beszélt, hogy a tudomány sikere megkérdőjelezhetetlen – példaként említve az okostelefonokat, a műholdakból kapott információkkal megjósolható időjárást, a Mars-expedíciókat. Azonban a tudomány nem ad választ mindenre. Például a nagy morális kérdéseket, az emberi élet nagy kihívásait, a környezetünk vagy társadalmunk legkihívóbb problémáit nem tudja megválaszolni, mert az emberi élettel kapcsolatos kérdések dimenziói túlnyúlnak a tudomány dimenzióin – gmondta.

A miniszter szerint a tudomány nem egy általános orvosság, amely mindenre választ adhat, hanem a legmagasabb szintű emberi tevékenység egyik formája, mint a kultúra, a művészet, a vallás, a filozófia vagy általában az emberi gondolkodás egyéb formái.

Úgy véli, a tudomány érvényességi területe egyre inkább nő, újabb és újabb területeket vonunk be abba, amit meg tudunk magyarázni tudományos modellekkel, elméletekkel, azonban minél többet ismerünk meg a világból, annál több kérdés fog felvetődni.

Kitért arra, hogy sokak szerint a tudomány és a hit nem összeegyeztethető, pedig amit Európában tudományos forradalomnak hívunk, keresztény alapokon áll. A hit és a tudomány a legszorosabb egységben fejlődött XX. századi tudománnyá.

Csák János kiemelte: a tudományt a kíváncsiság vezeti, ami a magyarokra jellemző. Tavaly két magyar, Karikó Katalin és Krausz Ferenc is Nobel-díjat kapott, mindketten olyan felfedezésükért, amely az egész emberiséget szolgálja – mondta.

Gulyás Balázs arról beszélt, hogy kiemelkedő az a szellemi gazdagság, kíváncsiság, kreativitás, a kérdések megválaszolása iránti hajlam, amit belénk neveltek, részben a családban, részben az iskolarendszerben. Példaként említve Délkelet-Ázsiában szerzett tapasztalatait kiemelte: az a fajta kreativitás, amit a magyar ész tesz hozzá a megszerzett tudáshoz, párját ritkítja, a magyar agy állandóan kérdésekkel van teli.

A történelmi tapasztalat és az egyéni személyi tapasztalatok is arra kényszerítenek minket, hogy kellő kétkedéssel fogadjuk mindazt, ami körülöttük zajlik, kérdezzünk rá dolgokra, próbáljunk megoldásokat találni – mondta, hozzátéve: a magyar nyelv különleges szerkezete, logikája is szerepet játszhatott ebben. Nagy kutatóink, akik elhagyták az országot, a belső nyelvi transzformáció miatt is állandó átgondolásra, átformálásra kényszerültek, amely megtermékenyítette őket.

Gulyás Balázs, aki csaknem tíz hónapja irányítja a HUN-REN kutatási hálózatot, arról beszélt, hogy mi a teendő az utánpótlás nevelése terén ahhoz, hogy továbbra is az eddigiekhez hasonló teljesítmények szülessenek. Elmondta: a világ különböző részein azt tapasztalta, hogy a nagy személyiségek azok, akik előmozdítanak kutatásokat, iskolákat teremtenek, amelyek vonzzák a fiatalokat. Másodikként a koncepciót említette, hogy legyen egy érdekes tudományos kihívás, amely vonzóerőt jelent a fiataloknak. Hozzátette: pénzre is szükség van, ami szintén fontos, de csak ezek után következik.

Mindaddig, amíg lesznek Magyarországon nagy személyiségek a kutatásban, akik kiemelkedő problémákkal tudnak foglalkozni, lesz utánpótlás – hangsúlyozta.

A miniszter hozzátette: a kultúra és a felsőoktatás területén is azt látja, hogy rengeteg az ötlet, a koncepció, vannak személyiségek, de az együttműködést meg kell szervezni.

Gulyás Balázs kiemelte: Magyarországon van kutatói utánpótlás, vannak személyiségek, akik vezető szerepet játszanak, van akarat, kormányzati, nemzeti szinten, és ez a hármas együtt sikeres lesz.

Számára egy kutató három legfontosabb tulajdonsága az újdonságkeresés, a kihíváskeresés és a kudarctűrő képesség. Az előrehaladás lehetséges kisebb kudarcok árán is, mert mindig magasabb szintre tudunk ezáltal emelkedni – hangoztatta.

Csák János beszélt az agyelszívás jelenségéről, kiemelve, hogy megindult egy ellenirányú folyamat, most már többen költöznek Magyarországra, mint ahányan elmennek.

Gulyás Balázs hozzátette: szívesebben beszél brain circulationről, az agyak körforgásáról, mert ez mindenki számára nyerő helyzetet teremt. Ezt a folyamatot kell erősíteni – mondta, kiemelve: számos világhírű kutató akar csatlakozni hozzánk, és jönnek haza magyar kutatók is.

Borítókép: Csák János kulturális és innovációs miniszter a Kossuth rádió Az este című műsorának felvételén (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)