Az elmúlt esztendőt történetének legsikeresebb éveként zárta a Szépművészeti Múzeum: az intézmény kiállításaira és programjaira több mint nyolcszázezren voltak kíváncsiak, amellyel minden bizonnyal bekerül a világ száz leglátogatottabb múzeuma közé.
Ezzel a látogatószámmal a 2022-es évet is sikerült túlszárnyalni: akkor 750 000 látogatót fogadott a múzeum, és ezzel a 75. helyre került a ranglistán, gyakorlatilag egy szinten a New York-i Guggenheim Museummal, és megelőzve többek között a bécsi Albertinát vagy londoni Royal Academy of Artsot.
A Renoir-tárlatot – amelyen a Musée d’Orsay által kölcsönadott húsz kép is látható – csaknem negyedmillióan látták. A csütörtöki sajtóreggelin Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója kiemelte, hogy a tárlattal a világhírű francia intézmény szakértői is nagyon elégedettek voltak, a gyűjteményi igazgató úgy fogalmazott, hogy ilyen szép Renoir-kiállítást még nem látott.
Kertész, Moholy-Nagy, Capa
Baán László az év eseményeit áttekintve kiemelte a Magyar fotóművészek Amerikában (1914–1989) című kiállítást, amely április elején nyílik majd. Az Amerikai Egyesült Államokba kivándorolt magyar származású fotográfusok munkái első alkalommal lesznek láthatók átfogó módon a Szépművészeti Múzeumban.
A Virginia Museum of Fine Arttal együttműködésben megvalósuló, nagyszabású, több mint harminc fotóművész, köztük André Kertész, Moholy-Nagy László, Martin Munkácsi és Robert Capa műveit bemutató tárlat a rendkívül gazdag amerikai–magyar fotográfiai örökséggel ismerteti meg a nézőket, egymás mellé téve világhírű és itthon kevésbé ismert alkotók munkáit.
Mint elmondta, Alex Nyerges, a virginiai intézmény igazgatója egy évtizede tanulmányozza az amerikai–magyar fotográfiai kapcsolatokat, amely kutatás eredményeit először a most nyíló budapesti kiállításon mutatja be.
Mezopotámia — Istenek és démonok királysága
Az intézmény egyik legizgalmasabb tárlatának az októberben nyíló Mezopotámia – Istenek és démonok királysága című kiállítás ígérkezik, amely a civilizáció bölcsőjét, az ókori Mezopotámia örökségét mutatja be. Ez a Szépművészeti Múzeum MTA–ELTE Lendület Asszír és Babilóni Istenvilág Kutatócsoport – Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatócsoporttal közösen szervezett kiállítása. A kiállítás hét kiváló európai gyűjteményből (többek között a berlini Vorderasiatisches Museumból, a párizsi Musée du Louvre-ból és a bécsi Kunsthistorisches Museumból) több mint 150 kölcsönzött tárgyon keresztül nyújt betekintést e letűnt kultúra világába, amely a Bibliának és közvetve az európai kultúránknak is a gyökerét képezi.
Több műtárgy az ókori Mezopotámia szimbolikus jelentőségű alkotása, művészeti albumok főszereplője, de olyan alkotásokkal is találkozhatnak a látogatók, amelyeket korábban még sosem adtak kölcsön. Reményeik szerint a tárlat az ókori Elő-Ázsiával foglalkozó szakemberek mellett a művészet, irodalom és vallás iránt érdeklődők számára is elsődleges fontosságú.
Hazánkban ez az első olyan kiállítás, amely az ókori Mezopotámiát mutatja be.
Munkácsy 180
Baán László kiemelte, hogy a 2024–2025-ben esedékes kettős Munkácsy-évforduló – a festőművész születésének 180. és halálának 125. évfordulója – alkalmából a múzeum nagyszabású emlékkiállítást rendez. A november 16-án nyíló tárlaton több mint félszáz műalkotás, archív fotók, dokumentumok és kultusztárgyak segítenek feltárni Munkácsy életét, sikereit és páratlanul gazdag életművét.
A kiállítás Munkácsy jól ismert főművei mellett a kevésbé ismert, idehaza ritkán vagy szinte sosem látott alkotásaiból is ad válogatást. Mint elmondta, a tárlat igyekszik rávilágítani arra, hogyan lett Munkácsy még életénben világsztár, egyben korának legdrágább kortárs művésze. Arra a kérdésre, hogy a Munkácsy-trilógia Budapestre kerül-e Debrecenből a kiállításra, a főigazgató azt felelte, hogy erről még tárgyalnak.
A Szépművészeti Múzeum ebben az évben a hosszú évek óta sikeres, esti Múzeum+ elnevezésű programsorozat mellett minden második pénteken hosszabbított nyitvatartással várja a látogatókat. A stART program, amely elnevezés a hétvége, a Budapest kínálta hétvégi programok kezdetére utal, elsőként március 8-án mutatkozik be. A kiállítások este 9 óráig lesznek látogathatók, és ez évtől egy új jegytípust is bevezet a múzeum: a 9800 forintért kapható Szépmű Állandó Bérlet egy éven keresztül biztosít korlátlan számú belépést a Szépművészeti Múzeum állandó kiállításaira és a Grafikai Kiállítótér időszaki tárlataira.
A Magyar Nemzeti Galéria idei kiállításai
Baán László melegen ajánlja a Budapest: Az első aranykor című, a Budapest 150. születésnapja alkalmából 2023 novemberében nyílt, április 7-ig látogatható tárlatot. Ez a századfordulós fővárost idézi meg, azt az időszakot, amikor Budapest a 19. és 20. század fordulóján, a világ egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosaként, igazi virágkorát élte. Kiemelte még a 20. századi magyar festészet egyik kiemelkedő alakja, Anna Margit munkásságát áttekintő kiállítást, amely április 10-én nyílik. Mint elmondta, a nagyszabású, csaknem kétszáz műalkotást – festményeket és grafikákat – felvonultató tárlat, minden korábbinál teljesebb képet ad a 20. század legnehezebb periódusait megélt alkotóról. Szintén áprilisban nyílik az Így történt – A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című tárlat, amely a nyolcvan évvel ezelőtt lezajlott magyarországi holokauszt emlékezetét mutatja be. A tárlaton olyan egyedi és sokszorosított grafikákat, albumokat láthat a közönség, melyek a koncentrációs táborok, a gettó vagy a munkaszolgálat mindennapjait örökítik meg narratív, figuratív, sokszor képregényszerű formában. Az ismert és kevésbé ismert magyar képzőművészek alkotásai zömmel közvetlenül a felszabadulás után készültek – a tanúságtétel szándékával, különböző megközelítési módon, ám valamennyi a szemtanúszerep felelősségének tudatában. Így az eseményeket (újra) átélve, azok „újrajátszásával” a személyes és kollektív traumafeldolgozásnak lehetünk tanúi. 2024 őszén A Galimbertik címmel Galimberti Sándor és felesége, Dénes Valéria műveiből mutat be kiállítást a Magyar Nemzeti Galéria. A Galimberti házaspár a 20. századi modern magyar képzőművészet meghatározó művészei, a nagyszabású kiállítás nemcsak Galimberti Sándor és felesége alkotásait mutatja be, hanem a festőművész további kapcsolódási pontjaira is kitér.
Borítókép: Kovács Zsófia kurátor és Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója egy, a Renoir-tárlaton szereplő festménnyel (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
