Autentikus helyszínen, a Mongolian Yurt Budapest étteremben jelentették be sajtótájékoztatón az új filmsorozat vetítését. Elhangzott, hogy a széria stábja negyven napon keresztül forgatott Mongóliában. 8500 kilométeres utazásuk alatt ellátogattak a sivatagba és a hegységekbe is. Útjuk során Ulánbátorba és Moron városának buddhista szentélyébe, a főlámához is ellátogattak. Az epizódokon keresztül a nézők is betekintést nyerhetnek a buddhizmus és a sámánizmus világába, megismerhetik azt a vidéket is, ahol tényleg nyoma sincs a civilizációnak. Drónfelvételek segítségével az Altaj-hegység azon pontjait is bemutatják, ahová csak külön katonai engedéllyel léphetett be a stáb. A sorozat az ország és lakóinak megismertetése mellett feltárja a magyar és a mongol kultúra és történelem közös szálait is. Kutatók segítségével DNS-egyezéseket keresnek, ami alapján egészen Aba Sámuelig visszavezethető a közös vérvonal. A széria zárásaként a közös múlt kérdéseire kapunk választ.
Mongólia változatos tájai, kultúrája
Obrusánszky Borbála mongóliai nagykövet örömét fejezte ki, hogy az alkotás elkészült. Feladatuk a magyar–mongol kapcsolatok bővítése, aminek fontos mérföldköve ez a dokumentumfilm-sorozat, amit Mongóliában is levetítenek. A filmsorozatot Bayer Zsolt, a produkció írója és rendezője álmodta meg, aki a sajtótájékoztatón elmondta, hogy gyerekkora óta foglalkoztatta Mongólia, Dzsingisz kán misztikuma és Petőfi Sándor János vitézéből a kutyafejű tatárok alakja. Később beleásta magát Mongólia történelmébe, és rádöbbent, hogy sok a közös vonás, a kulturális örökség, ami bennünket a mongol nemzettel összeköt. Ez a forgatás alatt be is bizonyosodott számára.
A mongol néplélekben, a közösségi, népi tudatban mi, magyarok a mai napig közeli rokonokként vagyunk számon tartva, így is viszonyulnak hozzánk. Szinte felfoghatatlan az a szeretet, ami egy magyart Mongóliában körülvesz, járjon bárhol az országban. Kétezer közös szavunk van a mongolokkal, egész mondatokat tudunk egymásnak mondani úgy, hogy megértjük egymást
– hangsúlyozta Bayer Zsolt. Elmondta, hogy a hatalmas országot 3,2 millió ember lakja a hivatalos statisztikák szerint, ami elenyésző szám a területhez képest. A lakosság fele a fővárosban él. Beutazták a stábbal az egész országot, és olykor napok teltek el úgy, hogy senkivel sem találkoztak. Annyira színes, gazdag és változatos a táj, hogy szinte elképzelhetetlen. Beszélt a közös mongol–magyar régészeti kutatásról is.
Ulánbátor közelében 42 hun sírt találtak, amelyeknek egy részét mongol és magyar régészek, történészek már fel is tárták. Az egyik csontváz egyezést mutat az Aba nemzetség genetikájával. Bayer Zsolt megemlítette a Nadaam fesztivált is, amelyen forgathattak, így a nézők is részesei lehetnek a film által.
Kérdésünkre Bayer Zsolt a sorozat címét is felfedte. Ady Endre egyik versében, az Ős kajánban fogalmazza meg ezt a mondatot: „Szent Kelet vesztett boldogsága”. Ebből született a cím, varázslattá alakítva a boldogság szót, utalva a két nép közötti kötelékre.
Kálomista Márton producerként végigkísérte a hónapokig tartó előkészítési fázist és az epizódok utómunkáját, s kifejezte reményét, hogy sikerült maradandót alkotniuk. Pető Zoltán, az MTVA program-főigazgatója utalt rá, hogy kiemelt feladatuk a közmédiánál nemzeti identitásunk gazdagítása, ezért is tartja fontosnak a sorozatot. Úgy látja, minél jobban megismerjük a mongolokkal közös gyökereket, annál könnyebben tudunk választ adni a jövő kihívásaira.
Borítókép: Pető Zoltán, Obrusánszky Borbála, Bayer Zsolt és Kálomista Márton a sajtótájékoztatón (Fotó: Havran Zoltán)
