Kázmér 2024. március 4.
logo
A színháztörténeti előadások az Uránia moziban folytatódnak

Németh Antal az írókat meg akarta nyerni

Szilléry Éva
2024.02.12. 22:00
Németh Antal az írókat meg akarta nyerni

Németh Antal, a Nemzeti Színház korszakos jelentőségű igazgatója köré épült az Országos Színháztörténeti Intézet Színháztörténet és dokumentumai című előadás-sorozatának második fejezete. A sokoldalú színházi embert Gajdó Tamás színháztörténész mutatta be, főként az írókkal folytatott levelezései és az igazgató által készített gazdag fotóanyagon, amatőr felvételeken, valamint az írásos dokumentumokon keresztül. Az előadást Nagy Botond harmadéves színészhallgató felolvasásai tették átélhetőbbé.

Sokan voltak kíváncsiak a tegnapi előadásra az Uránia moziban, amely Németh Antal igazgatói munkája köré épült. A bevezetőben Gajdó Tamás színháztörténész előrebocsátotta, azért is választotta Németh Antalt előadása témájául, hogy buzdítsa a kutatókat a sokoldalú színházi ember életművének kutatására. 

Németh Antal
Szenvedélyes színházi ember volt Németh Antal. Fotó: Országos Széchényi Könyvtár

 

Több ponton érintetlen, de nagyon jól dokumentált területe ez a hazai színjátszásnak, részben magának a színházigazgatónak köszönhetően. 

Németh Antal 1935-ben lett a Nemzeti Színház igazgatója, és határozott színházi magatartással állt a közönség elé. Jellemző, hogy gyakran lépett a színpadra előadások előtt, hogy kontaktust teremtve közönségével, bevezetőt adjon a darabról, de szeretett megemlékezéseken is részt venni.
– Németh Antal 1935-ben elfoglalja az igazgatói szobát és kamerájával felvételt készít az ablakából kitárulkozó körúti látványról. Szenvedélyes fotográfus volt, egyben amatőr filmes. Láthatjuk ezen a felvételen többek között a híres EMKE vendéglőt, a Keszey Vince Éttermet, ahova nagyon szerettek a színészek ebédre bemenni, az elhaladó Törley feliratú villamost […] Németh Antal rendezői tevékenységét is folyamatosan dokumentálja – mondta a színháztörténész, hozzátéve, hogy abban az időben nem volt gyakori, hogy igazgató ennyi felvételt készítsen a színház életéről.
Bojár Sándor felvételei megörökítették próba közben, de maga Németh is állandóan fotózta a színészeket. Egyik emlékezetes képén egy intenzív pillanatot kapott el a színház fotósa, amikor Jávor Pált instruálja a direktor, kettejük között Szeleczky Zita látható. 
Az előadás gazdag fotóanyagát Németh Antal amatőr filmjei tették színesebbé. Egy alkalommal vacsorára hívta Németh Lászlót, Móricz Zsigmondot és Szabó Lőrincet. Ez a 16 milliméteres film nagyon jó minőségben élvezhető ma, és híven tükrözi a baráti kapcsolatot, amit a színházigazgató az írókkal ápolt. Szabó Lőrincet például a húszas évektől ismerte, ő kérte fel arra is, hogy a Csongor és Tündébe „avatkozzon bele”, később pedig Shakespeare- fordításokra sarkallta. Németh Antal hosszas értekezést írt Szabó Lőrinc Shakespeare-fordításairól. 
– Levelezéseiből kitűnik, hogy Németh az írókkal diplomatikusan és tisztán kommunikál – mondta az előadó, az Országos Színháztörténeti Intézet munkatársa. 

Abban az időben a Nemzeti Színház a művek kiadásához is hozzájárult 150 pengővel. Németh Antalnak erre is volt gondja. Az előadásból kiderült, hogy a bevételekből 8-10 százalékot kapott általában az író, korábbi szokás az volt, hogy az első három mű után magasabb százalékot fizettek a szerzőnek. 

Németh Antal
A Blaha Lujza tér és a Nemzeti Színház a Népszínház utca felől nézve. Fotó: Fortepan

Németh Antal pedig folyamatosan buzdította az írókat, hogy írjanak műveket a színháznak. Egy alkalommal jogi vitája akadt Német Lászlóval, akinek a szokásos ezer pengő előleget is megígérte, arra az esetre is, ha nem mutatnák be a művét. A színház jogásza azonban ezt az esetet átírta, úgy hogy csak a bemutatott előadások után kapjon pénzt a szerző. Német László kissé sértett levele után a színházigazgató az eredeti elképzelése szerint döntött, kiállva az író mellett, egyben lekötve a színháza számára. Egyenesen stílusbravúrnak nevezte Gajdó Tamás előadó azt, ahogyan Márai Sándort igyekezett rávenni arra, hogy írjon a színháznak. – Izgalmas észrevenni azokat a motívumokat, amikkel darabírásra bátorítja az írót, egyben tisztán látszik a százéves Nemzeti Színház mint eszmény mennyire fontos volt igazgatása idején – fogalmazott.

Németh Antal 1944-ben Országos Magyar Királyi Színházvezető- és Rendezőképző Akadémiát indított, a diktatúra azonban félreállította: 1945–1956 között nem rendezhetett. 

Borítókép: Németh Antal portréja (Forrás: Országos Széchenyi Könyvtár) 

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.