A Fővárosi Nagycirkusz méltó módon emlékezik meg a Puskás Öcsi és a Rubik-kockát kitaláló Rubik Ernő mellett a harmadik leghíresebb magyarról: Európa egyik legjobb illúzióshow-ját állítja porondra március 29-én, Eric Lee Magic Show-ját. Ám, mielőtt elkezdődne a varázslat, felidéztük, ki is volt a mesterek mestere, ki volt Harry Houdini!
Nem túlzás azt állítani, hogy Harry Houdini az egyik legismertebb magyar.
Maga a Nobel-díjas G. B. Shaw mondta róla, hogy Jézus és Sherlock Holmes után az ő nevét emlegetik legtöbbször a világon. A bűvész és illuzionista Houdini 1874. március 24-én született Weisz Erik néven Budapest VII. kerületében, a mai Csengery utcában. Fiatalon volt rikkancs, cipőpucoló és nyakkendőgyári munkás is, majd felismerte, hogy hatalmas tehetsége van a bűvészmutatványokhoz. Furfangos trükkjei miatt emlegették a Kártyák Királyának, majd pedig a Bilincsek Királyának is.
A XX. század leghíresebb varázslója 17 éves korában kezdte el használni a Houdini nevet a francia bűvész, Jean Eugène Robert-Houdin neve után, aki egyik példaképe volt, és akit a modern mágia atyjaként is emlegetnek.
Eric Lee francia bűvész, az egyik legjobb ma élő szabadulóművész, Houdini titkainak tudója és vérbeli örököse az ARTista Cafén úgy fogalmazott: Franciaországban ma is a szabadulóművészek atyjának tartják Houdinit. A magyar származású illuzionistát úgy tartják számon, mint akit a mai napig nem körözhetett le maga David Copperfield sem! A francia illuzionista hozzátette: Harry Houdini tiszteletére külön műsorszámmal készült a magyar közönségnek.
Fekete Péter a pódiumbeszélgetésen kiemelte: az illúzió, a bűvészmesterség a cirkuszművészet része.
A Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója csodálatra méltónak nevezte, hogy egy olyan korban, amikor nem létezett a tömegkommunikáció jelenlegi formája, ezreket, sőt tíz- és százezreket tudott megszólítani Houdini.
– Egy celeb, egy sztár volt, aki remekül felépítette magát – mondta. Fekete Péter szerint ma, amikor a cirkuszművészetben az emberek lelkét akarjuk megszólaltatni, az emberek világról való gondolkodásmódját szeretnénk jó irányba terelni, meg kell ismernünk a tradíciókat, mert ezek segítségével lehetünk képesek napjainkban is emberfelettit alkotni. Példaként említette Simet Lászlót, aki 2023. április 15-én, 63 évesen egy 22 milliméter vastagságú, 300 méter hosszúságú drótkötélen Magyarországon elsőként kelt át biztosítókötél nélkül a Duna egyik partjáról a másikra.
Ma is érdemes embert próbáló mutatványokkal megszólítani a közönséget, összekötni partokat, kultúrákat, nemzeteket, hidakat képezni
– tette hozzá a főigazgató, mielőtt az est vendégei a kivetítőn megtekintették az „Átmentem” projekt legfelemelőbb pillanatait.
Kelle Botond bűvész felelevenítette: Houdini élete telis-tele volt meglepetésekkel. Például megvásárolta Viktória angol királynő ruháját, méghozzá azzal a feltétellel, hogy Nagy-Britannia határain belül ezt soha, senki nem viselheti. Egy alkalommal Houdini kibérelte az akkori budapesti Royal Szálló Pálmakert Éttermét, ahol a magyar rokonok az édesanyját egy trónon ülve, immár a királynői öltözékben köszönthették. Később gondolt egyet, és vásárolt egy repülőgépet, megtanulta vezetni – ne felejtsük el, a XX. század első éveiben vagyunk, a repülés hőskorában –, majd utánajárt, hogy hol, mely kontinens felett nem repült még soha, senki. Kiderült, hogy Ausztráliában. Így lett ő az első ausztrál repülős. Egy alkalommal pedig megkeresett egy feltalálót és megvásárolta a búvárruha szabadalmaztatásának a jogát. – Az összes mutatványa arról szólt, hogy ne csak életében emlékezzenek rá – mondta.
A magyar bűvész szerint Houdini igazi úttörő volt, egy új műfajt hozott létre és olyan produkciói voltak, amelyek megmozgattak az emberekben valamit.
– Mindannyiunkban létezik az érzés, amikor szorult helyzetben vagyunk, szenvedünk. Olyankor valamilyen módon mindannyian be vagyunk zárva, bilincseket viselünk az életünk valamennyi területén. Ennek a műfajnak az adja az esszenciáját, hogy ezekbe az érzésekbe valamennyien könnyen bele tudunk érezni, és a bilincsektől – saját erőnknél fogva – meg tudunk szabadulni – tette hozzá Kelle Botond.
Szonday Szandra cirkusztörténész az ARTista Café résztvevői számára harminc darab, bűvészettel kapcsolatos, különösen értékes és ritkaságszámba menő cirkuszművészeti kötetet mutatott be.
A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár- és Archívum muzeológusa Houdini munkásságáról megemlékezve elmondta: a magyar illuzionista mindössze négyéves volt, amikor szüleivel kiköltözött Amerikába, Wiskonsinba. Egy bűvészelőadást látva döntötte el, hogy ő is ezt a pályát választja. 1899-ben az ügynöke biztatására kezdett el foglalkozni a szabadulóművészettel, majd egy európai turné során mutatta be híressé vált kényszerzubbony-mutatványát. Ebben az időben vált tulajdonképpen világhírűvé, és mutatott be egyre vakmerőbb produkciókat, amelyek végül felejthetetlenné tették az utókor számára – mondta.
Természetesen ezúttal sem maradhatott el az artistaprodukció.
Molnár Gréta, az Eric Lee Magic Show-jában fellépő légtornász kápráztatta el a publikumot trapézszámával.
A Fővárosi Nagycirkusz rendszeresen jelentkező műsoros pódiumbeszélgetésén mindig egy-egy cirkuszi témát állítanak a középpontba. Volt már szó a cirkuszi műfajokról, a bohóc szerepéről, a street artról – az utcai művészetekről, állat és ember együttműködéséről, az artistaéletpálya-modellről, az élményszerű tanulásról, az utazó cirkuszokról, Zsilák György „Fudi” élő zsonglőrlegendáról.
Ünnepeljük együtt Harry Houdini születésének 150. évfordulóját a Fővárosi Nagycirkuszban!
