A műsorban Gryllus Dániel visszaemlékezett gyermekkorára, a Baár-Madas Református Gimnáziumra és Általános Iskolára, amelyhez közel laktak, ezért ide íratták be a szülei. Az énektanára pedig átirányította a zenei tagozatba. – Az általános iskolában kezdődött minden, mert a Kaláka minden tagja ebbe a Lórántffy utcai ének-zenei általános iskolába járt, innen van a zenei közös anyanyelvünk, az ismeretségünk – elevenítette fel a kezdeteket a zenész.
A műsorban nagy szeretettel beszélt a Deák téri evangélikus templomról, ahol kiskora óta nagyon sokszor előfordul. Édesapja a helyi gyülekezet felügyelői közé tartozott, aki 1992-től 2006-ig nagyon sokat tett a közösségért. Gryllus Dániel ebben a templomban konfirmált, itt esküdött meg a feleségével és itt keresztelték meg színésznő lányát, Gryllus Dorkát is.
Gyerekkorunk óta is ide jártunk istentiszteletekre. Fönt az orgona mellett énekelt mindig a Lutheránia kórus, melynek apám és mamám is tagja volt. Akkor nagyon egyedi dolog volt, hogy a János-passiót, a Bach Magnificat és karácsonyi oratóriumát és sok olyan művet is előadtak, melyek nem is voltak könnyen elérhetők máshol
– emlékezett vissza a művész.
Elmondta, hogy sok minden köti még ide a kóruson kívül is, például az oltártér, amin egy Raffaello-másolat van Lochbichler Ferenctől. Itt adta össze őket a feleségével Keken András lelkész.
– Sokszor idézzük még ma is, olyan szokatlant mondott az oltár előtt: „Nektek együtt kell dolgozni!”. Lelkész nem nagyon szokott mondani ilyet egy esküvőn. De ez azóta is így van. Kata nélkül nem lenne a Kaláka olyan, amilyen, vagy az én munkáim, akár a bibliai dalok, akár más – jegyezte meg Gryllus Dániel.
Arra is visszaemlékezett, hogy 1964-ben itt konfirmált, majd nem sokkal később, 1969-ben, 55 évvel ezelőtt alakult meg a Kaláka.
– Irtó fiatalok voltunk még akkor, épp elkezdtem az egyetemet. Azzal kezdtük, hogy verseket énekeltünk – mindenfélét, volt köztük istenes vers is. Aszódi Évának az volt az ötlete, hogy készüljön egy karácsonyi album. Sokan ezt egészen ujjongva fogadták, hogy ezek is megjelenhetnek, pedig akkor már 1987-et írtunk. A következő évben ebből a betlehemesből lett koncert. Még most is a decemberünk ezzel a „Szabad-e bejönni ide Betlehemmel?” című műsorral telik mindig el.
Az előadóművész a műsorban elmesélte, hogy kiskorában zongorázni tanult, aztán klarinétozni, a Kalákában pedig főleg fúvós hangszereken játszott. Aztán rájött, hogy furulyakíséret közben nem lehet énekelni, ezért kitalálta a citerás éneklést.
– ’71-72 körül vettem az első citerámat, és a citerás éneklés egyre inkább a sajátommá vált. Bizonyára benne voltak ezek az értékválságos idők is – amit rendszerváltásnak hívunk –, nem volt egyszerű, hogy az ember próbált valami szilárd kapaszkodót találni. És hát hol találja meg azt, ha nem a Szentírásban. Ez nem volt tudatos nálam, de valahogy mégiscsak akkor jutott eszembe, hogy Pál apostol levelei alapján írjunk dalokat. Akkor lett alkotótársammá Sumonyi Zoltán, akivel nagyon sok bibliai ihletésű dalt írtunk.
A Pál apostol ciklus volt az első. Akkor ennek olyan sikere volt, hogy szinte kézről kézre adtak engem templomokban – idézte fel a kezdeteket a zenész.
Az Isten kezében című vallási műsorban megszólalt Gryllus Vilmos is, aki különlegességeket is elárult a családról, például azt, hogy négyen – az édesapja és az ő testvére, meg ők is ketten Dániellel – úgynevezett Sonntagskindek (szerencsés gyerekek), mert ugyanannyi, másfél év, plusz négy nap van közöttük és mindannyian vasárnap születtek.
– A nagymamánk osztrák volt, a nagypapánk pedig kun származásúnak mondta magát, a tiszamelléki Ároktőn született, református lelkész lett belőle – mesélte Dániel. A nevük eredetével kapcsolatban mondta el, hogy a Gryllus família felvidéki cipszer család (szepességi szászok), Selmecbánya környékén voltak bányamérnökök, kohómérnökök. Megjegyezte, hogy a nevük egyébként korábbi, mert amikor Selmecbányán felfedezték a nemesfémlelőhelyeket, akkor hozták be Szászországból a bányászokat, akik értettek a kitermeléshez, akkor kerülhetett oda a családjuk ősi ága.
– Akkor volt a reformációval párhuzamosan a humanista mozgalom, és akkor vettek fel az emberek ilyen latinos, görögös hangzású neveket, így lett a mi nevünk, nem tudjuk miből, Gryllus – jegyezte meg Dániel.
A zenész testvérek a műsorban elmesélték még, hogy milyen országokat jártak be, milyen filmeket forgattak a bibliai ihletésű dalaikkal, s hogyan csatlakozott hozzájuk Sebestyén Márta.
A műsorban megszólalt a Gryllus család barátja, Fabiny Tamás evangélikus püspök is, és közös zenélésre is sor került Ferenczi Györggyel, akivel Lackfi János verseiből készítettek albumot.
Az Isten kezében című műsor március 24-i epizódja visszanézhető a Médiaklikk oldalán, illetve a Bizony, Isten! Youtube-csatornán.
