Hogyan lettek a cipszerekből Gryllusok?

Gryllus Dániel kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész, zenész. Az Isten kezében című vallási műsor portréfilmjében ezúttal nem a népszerű Kaláka együttesről mesélt, hanem bibliai ihletettségű műveiről és hitéről. A filmben Fabiny Tamás evangélikus püspök, valamint testvére, Gryllus Vilmos, és zenésztársa, Ferenczi György is megszólal.

Gryllus Dániel a Deák-téri evangélikus templomba szinte hazajár. Forrás: MTVA

A műsorban Gryllus Dániel visszaemlékezett gyermekkorára, a Baár-Madas Református Gimnáziumra és Általános Iskolára, amelyhez közel laktak, ezért ide íratták be a szülei. Az énektanára pedig átirányította a zenei tagozatba. – Az általános iskolában kezdődött minden, mert a Kaláka minden tagja ebbe a Lórántffy utcai ének-zenei általános iskolába járt, innen van a zenei közös anyanyelvünk, az ismeretségünk – elevenítette fel a kezdeteket a zenész. 

Gryllus Dániel egykori iskolája udvarán Forrás: MTVA

A műsorban nagy szeretettel beszélt a Deák téri evangélikus templomról, ahol kiskora óta nagyon sokszor előfordul. Édesapja a helyi gyülekezet felügyelői közé tartozott, aki 1992-től 2006-ig nagyon sokat tett a közösségért. Gryllus Dániel ebben a templomban konfirmált, itt esküdött meg a feleségével és itt keresztelték meg színésznő lányát, Gryllus Dorkát is.

Gyerekkorunk óta is ide jártunk istentiszteletekre. Fönt az orgona mellett énekelt mindig a Lutheránia kórus, melynek apám és mamám is tagja volt. Akkor nagyon egyedi dolog volt, hogy a János-passiót, a Bach Magnificat és karácsonyi oratóriumát és sok olyan művet is előadtak, melyek nem is voltak könnyen elérhetők máshol 

– emlékezett vissza a művész.

Elmondta, hogy sok minden köti még ide a kóruson kívül is, például az oltártér, amin egy Raffaello-másolat van Lochbichler Ferenctől. Itt adta össze őket a feleségével Keken András lelkész.

– Sokszor idézzük még ma is, olyan szokatlant mondott az oltár előtt: „Nektek együtt kell dolgozni!”. Lelkész nem nagyon szokott mondani ilyet egy esküvőn. De ez azóta is így van. Kata nélkül nem lenne a Kaláka olyan, amilyen, vagy az én munkáim, akár a bibliai dalok, akár más – jegyezte meg Gryllus Dániel.

Arra is visszaemlékezett, hogy 1964-ben itt konfirmált, majd nem sokkal később, 1969-ben, 55 évvel ezelőtt alakult meg a Kaláka. 
– Irtó fiatalok voltunk még akkor, épp elkezdtem az egyetemet. Azzal kezdtük, hogy verseket énekeltünk – mindenfélét, volt köztük istenes vers is. Aszódi Évának az volt az ötlete, hogy készüljön egy karácsonyi album. Sokan ezt egészen ujjongva fogadták, hogy ezek is megjelenhetnek, pedig akkor már 1987-et írtunk. A következő évben ebből a betlehemesből lett koncert. Még most is a decemberünk ezzel a „Szabad-e bejönni ide Betlehemmel?” című műsorral telik mindig el.

Az előadóművész a műsorban elmesélte, hogy kiskorában zongorázni tanult, aztán klarinétozni, a Kalákában pedig főleg fúvós hangszereken játszott. Aztán rájött, hogy furulyakíséret közben nem lehet énekelni, ezért kitalálta a citerás éneklést. 
– ’71-72 körül vettem az első citerámat, és a citerás éneklés egyre inkább a sajátommá vált. Bizonyára benne voltak ezek az értékválságos idők is – amit rendszerváltásnak hívunk –, nem volt egyszerű, hogy az ember próbált valami szilárd kapaszkodót találni. És hát hol találja meg azt, ha nem a Szentírásban. Ez nem volt tudatos nálam, de valahogy mégiscsak akkor jutott eszembe, hogy Pál apostol levelei alapján írjunk dalokat. Akkor lett alkotótársammá Sumonyi Zoltán, akivel nagyon sok bibliai ihletésű dalt írtunk. 

A Pál apostol ciklus volt az első. Akkor ennek olyan sikere volt, hogy szinte kézről kézre adtak engem templomokban – idézte fel a kezdeteket a zenész. 

Gryllus Dániel és Vilmos együtt nőtt bele a zenélésbe Forrás: MTVA

Az Isten kezében című vallási műsorban megszólalt Gryllus Vilmos is, aki különlegességeket is elárult a családról, például azt, hogy négyen – az édesapja és az ő testvére, meg ők is ketten Dániellel – úgynevezett Sonntagskindek (szerencsés gyerekek), mert ugyanannyi, másfél év, plusz négy nap van közöttük és mindannyian vasárnap születtek. 

– A nagymamánk osztrák volt, a nagypapánk pedig kun származásúnak mondta magát, a tiszamelléki Ároktőn született, református lelkész lett belőle – mesélte Dániel. A nevük eredetével kapcsolatban mondta el, hogy a Gryllus família felvidéki cipszer család (szepességi szászok), Selmecbánya környékén voltak bányamérnökök, kohómérnökök. Megjegyezte, hogy a nevük egyébként korábbi, mert amikor Selmecbányán felfedezték a nemesfémlelőhelyeket, akkor hozták be Szászországból a bányászokat, akik értettek a kitermeléshez, akkor kerülhetett oda a családjuk ősi ága.

– Akkor volt a reformációval párhuzamosan a humanista mozgalom, és akkor vettek fel az emberek ilyen latinos, görögös hangzású neveket, így lett a mi nevünk, nem tudjuk miből, Gryllus – jegyezte meg Dániel. 
A zenész testvérek a műsorban elmesélték még, hogy milyen országokat jártak be, milyen filmeket forgattak a bibliai ihletésű dalaikkal, s hogyan csatlakozott hozzájuk Sebestyén Márta. 
A műsorban megszólalt a Gryllus család barátja, Fabiny Tamás evangélikus püspök is, és közös zenélésre is sor került Ferenczi Györggyel, akivel Lackfi János verseiből készítettek albumot.  

Gryllus Dániel Ferenczi Györggyel közösen adja elő Lackfi János megzenésített verseit. Forrás:  MTVA

Az Isten kezében című műsor március 24-i epizódja visszanézhető a Médiaklikk oldalán, illetve a Bizony, Isten! Youtube-csatornán.