Minden lány életének egyik legmeghatározóbb kérdése az édesapjához fűződő kapcsolat, amely egy életen át végigkíséri. A kőbányai nyomornegyedben, Kanczler Katalinként született Karády elsődleges tapasztalata a férfiakkal kapcsolatban szó szerint fájdalmasnak mondható: a cipész apa durván bánt hét gyermekével, akiknek hátán gyakran csattant akár a nadrágszíj is. Így a kis Katalin számára igazi megváltás lehetett, hogy diáklányként az Országos Gyermekvédelmi Liga gyermeküdültetési akciója keretében svájci és hollandiai intézetekben tölthetett öt évet.
Már iskolás évei alatt is kiemelkedett társai közül szépségével, kisugárzásával és tehetségével. Gyakran szerepelt: verseket szavalt és énekelt. Rövidesen felismerte, hogy megtalálta az útját, mivel amikor a színpadon állt, minden szem rá szegeződött, ő volt a figyelem középpontjában, és a pofonok, illetve a nadrágszíj helyett ilyenkor a taps csattant.
Gyorsan hamvadó szerelem
Bár viszonylag fiatal, 16 éves volt apja halálakor, a szülői házból végül a házasság segítségével tudott igazán kiszabadulni. Talán egyfajta apakomplexusként értelmezhető, hogy egy nála 18 évvel idősebb férfihoz, Vargha Rezsőhöz, a kétszeresen elvált adóügyi tisztviselőhöz kötötte az életét. De ennek a kevesebb mint két évig tartó házasságnak már a tavasza is halálos volt, gyorsan ellobbant a láng. A válás után még mindig fiatal lány, élvezve vonzerejét, hatását, jól megfizettetve magát egyfajta escortként járt fogadásokra, estélyekre. Magánéletét mindvégig titkok és pletykák övezték. Fényűző életmódját egy titokzatos idegen – egyes feltételezések szerint az egyik Tisza gróf – támogatta nagylelkű mecénásként, a külföldi utak mellett még egy Mercedesszel is kifejezve a díva iránti hódolatát. Imádók hadában sosem volt tehát hiány, és bár sokuk személyét homály fedte, volt néhány ismert férfi is, aki így vagy úgy, fontos szerepet játszott a díva életében.
Közülük az egyik vitathatatlanul Egyed Zoltán, a Film, Színház, Irodalom szerkesztője és ismert újságírója volt, aki elindította a fiatal színésznőt a hírnév útján.
Nem mellesleg ő találta ki számára az arisztokratikus csengésű Karády vezetéknevet is. Ugyancsak Egyed István finanszírozta a szárnyait bontogató művésznő ének- és táncóráit Csathó Kálmánné Aczél Ilonánál, a Nemzeti Színház egykori művészénél. 1939-ben, a Pesti Színházban lépett először színpadra, William Somerset Maugham és Zoë Akins Az asszony és az ördög című színművének női főszereplőjeként, Básti Lajos és Greguss Zoltán oldalán. Színházi pályafutása nem hagyott mély nyomot sem a szakmában, sem a közönség körében, azt azonban mindenki elismerte, hogy esetlensége ellenére káprázatos jelenség a színpadon.
A díva és a színészlegenda
Karády filmes karrierje is 1939-ben vette kezdetét, a Kalmár László által rendezett, Zilahi Lajos könyvének adaptációjaként készült Halálos tavasz című produkcióval, amelyben Jávor Pál oldalán kápráztatta el a közönséget. A film fogadtatását egyszerre jellemezte a siker és a botrány. A sok könnyed vígjáték mellett a közönség már nagyon vágyott a az izgalomra és a feszültségre, ráadásul Karády is rendkívül izgalmas, új színfoltot képviselt a színésznők között. A sok törékeny, szőke, babaarcú naiva között megjelent a búgó hangú, szenvedélyes nő, maga a végzet asszonya. A filmben látható egyik jelenet, Karády sokat sejtető vetkőzése azonban botrányt okozott. Mindenesetre már ekkor megszületett a semmihez sem fogható Karády-jelenség.
A színésznő – aki innentől kezdve végképp a férfiak bálványává vált – 1939 és 1948 között összesen 22 nagyjátékfilmben és 4 rövidfilmben szerepelt.
A férfi partnerek közül legtöbb alkalommal Jávor Pállal jelent meg közösen a filmvásznon. Összesen nyolc produkcióban játszottak együtt. Sokan össze is boronálták egymással képzeletben a két legendát, de nincsenek rá bizonyítékok, hogy a magánéletben bármi lett volna köztük.
Jó éjt, drága kis hadnagyom!
A második világháború idején Karády két olyan rövidfilmben is szerepelt, amely kifejezetten a honvédség számára készült, egyfajta propagandaként. A Tábori levelezőlapban a fronton harcoló férjének levelet író asszonyt alakít, míg a Valahol Oroszországban című kisfilmben egy katonai kórházat látogat meg. A színésznő ezekben az években ismerkedett meg Ujszászy István tábornokkal, a magyar hírszerzés és kémelhárítás vezetőjével. Kettejük nyílt viszonya nagy botrányt okozott, annak ellenére, hogy el is jegyezték egymást.
Karády barátai és munkatársai közül sokan zsidók voltak, és a velük való kapcsolatot nem volt hajlandó megszakítani.
1944. március 19-én a németek megszállták Magyarországot. Ujszászyt a Német Birodalom elleni kémkedés miatt vád alá helyezték. Későbbi sorsa máig sem teljesen tisztázódott. Karády Katalin filmjeit és dalait betiltották, kémkedés vádjával őt magát is letartóztatták. Mindehhez elég volt ürügyként, hogy a mozikban akkor játszott Machita című filmben a színésznő kémet alakított. 1945-től kezdve a karrierje hanyatlásnak indult. Az Operettszínházban még kapott néhány szerepet, 1947-ben és 1948-ban még felbukkant egy-egy filmben, de 1949-től kezdve már legfeljebb vidéken állhatott közönség elé. Filmjeit, dalait hivatalosan is betiltották. 1951-ben, sírva hagyta el az országot. Több mint másfél évtizedig Brazíliában, majd az Egyesült Államokban, New Yorkban élt, ahol egy barátnőjével közösen kalapszalont nyitott. Soha többé nem tért vissza Magyarországra.
Borítókép: Jelenet a Halálos tavasz című, 1939-es címből (Forrás: MTVA Sajtó és Marketing Iroda)
