Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója a köszöntőjében hangsúlyozta: – A nemzeti könyvtár jelentése egybeesik a kulturális gyarapodással, a kulturális gazdagsággal, amelynek láthatóvá tételéhez elengedhetetlen az a mesterségbeli tudás, amelyet a könyvtár szakemberei birtokolnak. A láthatóvá tétel jelenti a nemzeti könyvtár identitásának lényegi pillérét, amellyel szerepet vállal a nemzeti ünnepben, és abban, hogy bármikor elérjük, értelmezzük történeti alakzatainkat, kulturális motívumainkat. 2023-ban digitalizált 13 millió oldalunkkal máris Európa legszűkebb élmezőnyébe tartozunk, idén év végéig elérjük a 14-15 millió digitalizált oldalt, és terveink szerint néhány éven belül szeretnénk megvalósítani az akár hatvanmillió oldalas kapacitást is. Kötelességünknek érezzük, hogy mindenki könnyedén hozzáférjen a nemzeti könyvtár kincseihez, amelyek mindannyiunkhoz tartoznak.
Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese az ünnepi beszédében elmondta:
A mai találkozásunkra készülve ráleltem egy igazságra: a könyvtár lelke éppen hogy nem a könyv, hanem a könyvtáros. A könyvtáros nélkül a könyvtár valójában nem is könyvtár, csak raktár lenne. Ahol megjelenik egy könyvtáros, egy tudományos munkatárs, egy kutató, akár egyetlen kötet nélkül, csak a szívébe, lelkébe beleégett versekkel, sorokkal, fejezetekkel is képes csodát tenni, elvarázsolni a szépre és jóra vágyókat.
A jeles napon Kölcsey Ferenc (1790–1838) esztétikai, nyelvtudományi dolgozatait, továbbá kivonatokat nyelvészeti, statisztikai-demográfiai munkákból és nem utolsósorban fontos kritikákat tettek közzé, köztük a híres Berzsenyi-kritika (recenzió) egyetlen példányban fennmaradt, teljes, autográf kéziratát.
Kölcsey recenziója a magyar irodalom talán legelhíresültebb kritikája.
Kölcsey műveinek kritikai kiadása sem ismeri azt a hat verstöredékvázlatot, amelyet egyetlen kéziratoldalra jegyzett fel a költő – ezek is most láttak napvilágot a Copia-gyűjteményben.
Petőfi Sándor felesége, Szendrey Júlia (1828–1868) költőként és műfordítóként is jelentős életművet hagyott hátra az utókornak.
Szépírói tevékenysége a magyar irodalom részeként különleges jelentőségű. A Petőfi-hagyatékból származó kincsek, Szendrey Júlia 89 verse és 85 levélből álló levelezése mostantól szintén olvashatók a Copia-gyűjteményben.
A Fotótér tartalomszolgáltatás is újabb kincsekkel gyarapodik.
Az online tartalomszolgáltatás legújabb, unikális darabjai Egressy Gábor (1808–1866) két arcképe, valamint a fiairól, Ákosról és Árpádról készített kettős portré. A szabadságharc korának egyik legismertebb színésze barátja volt Vörösmartynak és Petőfinek is. Egressy Gábor életének egyik csúcspontja volt, hogy 1848. március 15-én elszavalta a Nemzeti dalt, megszakítva a Bánk bán előadását a Nemzeti Színházban. 1986 óta most láthatja először a nagyközönség Egressy Gábor két korai portréját, a fiait ábrázoló dagerrotípia pedig még sosem volt nyilvánosan látható.
A Fotótér tartalomszolgáltatásban a nemzeti könyvtár most nemcsak az Egressy-dagerrotípiákat, hanem közel ezer vizitkártyát, kabinetfotót és egyéb portrét tett böngészhetővé, kutathatóvá és mindenkinek ingyenesen felhasználhatóvá.
Borítókép: Vitályos Eszter az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulója alkalmából tartott ünnepi sajtótájékoztatón (Fotó: Soós Lajos)