Rubens marad

Három csodálatos festmény látható a londoni Courtauld Galériában. Rubens 1606 és 1632 között festette a Nagy Szent Gergelyt és Szent Domitillát ábrázoló festményt, Szent Pál megtérését és a Jakab nagylelkűsége győzedelmeskedik a kapzsiság felett címen nyilvántartott alkotást. A közös a három képben az, hogy valaha mindegyik festmény Franz Wilhelm Koenigs porosz bankár műgyűjteményének volt ékessége. Mindhárom kép kalandos utat járt be az elmúlt csaknem száz évben, s most a Koenigs-örökösök követelik vissza.

2024. 03. 29. 21:00
A vitatott festmények egyike, Nagy Szent Gergely Szent Domitillával (részlet)
A vitatott festmények egyike, Nagy Szent Gergely Szent Domitillával (részlet) Forrás: Wikipedia
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hogyan kerültek a porosz műgyűjtő képei Londonba?
A nagy értékű festményeket – más képek mellett – a bankár átadta a Lisser & Rosenkranz banknak, hogy fedezetet biztosítson egy nagyobb kölcsönhöz. A tranzakció jóval a háború előtt történt, 1931 és 1935 között. Senki nem gondolta akkor, hogy a hollandiai zsidó bankháznak egyszer menekülnie kell a nácik elől. Pedig pontosan így történt. Amikor Hitler Németországa bekebelezte Hollandiát, a bank tulajdonosai felszámolták a pénzintézetet, és ennek során eladták a kölcsönfedezetként kapott Rubens-festményeket. Az új tulajdonos Antoine Seilern gróf, egy angol–osztrák műgyűjtő lett, aki végrendeletében a Courtauld Intézetre hagyta a műveket.

Franz Wilhelm Koenigs német műgyűjtő többek között Rubens alkotásokat is vásárolt
Franz Wilhelm Koenigs német műgyűjtő többek között Rubens-alkotásokat is vásárolt (Fotó: Wikipédia)

Mi történt a bankárral?

Koenigs Hollandia elfoglalásának évében, 1941-ben halt meg. Egy vonat elé esett Kölnben. Leszármazottai úgy vélik, hogy a nácik gyilkolták meg, mivel Koenigs akkoriban holland állampolgárságot próbált szerezni, fia pedig Franco fasiszta spanyol rezsimje ellen harcolt Spanyolországban. Mindenesetre tény, hogy az adósságot nem fizette vissza, így a fedezetként átadott festmények a bankházra szálltak. A maguk részéről tehát jogszerűen jártak el.

Rubens: Szent Pál megtérése (Fotó: Courtauld Galéria)

Mit akarnak az örökösök?

A műgyűjtő unokája, Christine Koenigs, aki azt állítja, hogy más örökösökkel együtt jogosult nagyapja hagyatékának egy részére, többször igényelte vissza a család nevében a Rubens-festményeket. A mostani ügy az ötödik alkalom, és egyúttal a második eset, hogy az Egyesült Királyság 2000-ben létrehozott tanácsadó testületének, a Spoliation Advisory Boardnak kell döntenie a kérdésben. Ezt a grémiumot kimondottan azzal a céllal hozta létre a brit kormány, hogy a megvizsgálja a náci rezsim alatt elveszett műkincsekkel kapcsolatban felmerült igényeket. 

A testület arra a következtetésre jutott, hogy a felpereseknek sem jogi, sem erkölcsi igényük nem lehet a három festményre. A műveket Franz Koenigs kívánságának megfelelően továbbra is egy nyilvános múzeumban kell bemutatni

– olvasható a Spoliation Advisory jelentésében.

Egyelőre tehát úgy tűnik, hogy a három Rubens a Courtauld Intézetnél marad. 

 

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.