Hogyan kerültek a porosz műgyűjtő képei Londonba?
A nagy értékű festményeket – más képek mellett – a bankár átadta a Lisser & Rosenkranz banknak, hogy fedezetet biztosítson egy nagyobb kölcsönhöz. A tranzakció jóval a háború előtt történt, 1931 és 1935 között. Senki nem gondolta akkor, hogy a hollandiai zsidó bankháznak egyszer menekülnie kell a nácik elől. Pedig pontosan így történt. Amikor Hitler Németországa bekebelezte Hollandiát, a bank tulajdonosai felszámolták a pénzintézetet, és ennek során eladták a kölcsönfedezetként kapott Rubens-festményeket. Az új tulajdonos Antoine Seilern gróf, egy angol–osztrák műgyűjtő lett, aki végrendeletében a Courtauld Intézetre hagyta a műveket.
![Franz Wilhelm Koenigs német műgyűjtő többek között Rubens alkotásokat is vásárolt](https://cdn.magyarnemzet.hu/2024/03/4mpdh_u-oudLWpyJdUwfRaPUs4SlWASSOVoHW5Lf9cg/fit/407/522/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2Q0ZGJlYmVkZDg4ZTQ5N2I5OWEyMzM3N2ExNDBhZTY5.jpg)
Mi történt a bankárral?
Koenigs Hollandia elfoglalásának évében, 1941-ben halt meg. Egy vonat elé esett Kölnben. Leszármazottai úgy vélik, hogy a nácik gyilkolták meg, mivel Koenigs akkoriban holland állampolgárságot próbált szerezni, fia pedig Franco fasiszta spanyol rezsimje ellen harcolt Spanyolországban. Mindenesetre tény, hogy az adósságot nem fizette vissza, így a fedezetként átadott festmények a bankházra szálltak. A maguk részéről tehát jogszerűen jártak el.
![](https://cdn.magyarnemzet.hu/2024/03/XL67tlColNinVLbEFza1_9seC5P8yupW3YS4Bs7rPOc/fit/828/646/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50Lzk4ODM5M2MxYTZmNzQwNjJiZThlNTI1YTgxMzUwN2Q2.jpg)
Mit akarnak az örökösök?
A műgyűjtő unokája, Christine Koenigs, aki azt állítja, hogy más örökösökkel együtt jogosult nagyapja hagyatékának egy részére, többször igényelte vissza a család nevében a Rubens-festményeket. A mostani ügy az ötödik alkalom, és egyúttal a második eset, hogy az Egyesült Királyság 2000-ben létrehozott tanácsadó testületének, a Spoliation Advisory Boardnak kell döntenie a kérdésben. Ezt a grémiumot kimondottan azzal a céllal hozta létre a brit kormány, hogy a megvizsgálja a náci rezsim alatt elveszett műkincsekkel kapcsolatban felmerült igényeket.
A testület arra a következtetésre jutott, hogy a felpereseknek sem jogi, sem erkölcsi igényük nem lehet a három festményre. A műveket Franz Koenigs kívánságának megfelelően továbbra is egy nyilvános múzeumban kell bemutatni
– olvasható a Spoliation Advisory jelentésében.
Egyelőre tehát úgy tűnik, hogy a három Rubens a Courtauld Intézetnél marad.